illusztráció illusztráció

A végítélet fellegei

(Rém)mesébe illő, túlvilági, idegen felhők jelentek meg 2009-ben a világon sok helyen. Magyarázat alig van, kérdések annál inkább. Melyik a legfélelmetesebb? Várjuk nézőink véleményét.

Csak az elmúlt évben legalább két, egymástól független misztikus égi jelenséget sikerült lefényképezni, illetve videóra venni, amelyek egyikére sincs igazán meggyőző magyarázat. Félelmetesnek és ijesztőnek tűnnek, létrejöttük körülményei pedig homályba burkolóznak.

Semmilyen ismert időjárási jelenséget nem sikerült kimutatni például az idén először katalogizált Asperatus, vagy népszerűbb nevén Apokalipszis (végítélet) fellegek kialakulása mögött. A sötét, túlvilági formákat felvevő, önmagukba csavarodó, idegen világok égboltját idéző, fantasztikus filmekbe illő tünemények valódi rejtélyek egész sorát tartogatják a meteorológusok, illetve a légkörkutatók számára.

Léteznek ugyan ritka és különleges felhők, mint például a Lenticularis vagy a Kelvin-Helmholtz tarajos, szörfösök álmaiban gyakran felbukkanó óriási hullám-vonulatok, ám ezeket már évszázadok óta ismerjük és katalogizálták is őket. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy akkor hol rejtőztek eddig a túlvilági, Salvador Dalit is megszégyenítően bizarr Asperatusok?

Az idén a közönség elé tárt Iowa államból származó fotók láttán a helyi meteorológusok teljesen értetlenül álltak, hisz a felhők megjelenését semmilyen különleges vagy szokatlan légköri, magaslégköri jelenség nem indokolta. Más Asperátus felhők leginkább egy fodrozódó tenger képét mutatják alulnézetből, felmerült az a feltételezés, hogy kialakulásuk gravitációs hullámok megjelenésével függ össze, ám erre sosem született bizonyíték. Találgatások és féltudományos (áltudományos) magyarázatok egész sora látott tehát napvilágot ezzel kapcsolatban; ami biztos: kialakulásukhoz hatalmas mennyiségű energiának és nedvességnek kellett összegyűlnie a légkörben, melyet a felhők rendkívül sötét árnyalata igazol. Meglepő azonban, hogy e hihetetlen alacsony felhőalappal rendelkező képződményeket szinte egyetlen esetben sem követte semmilyen vihar, szupercella, tornádó, de még egy gyenge zivatar kipattanása sem. Ki tudja, belátható időn belül talán még a Nemzetközi Felhőatlaszban is kiérdemelnek egy új felhőfajt e csodálatos, megmagyarázhatatlan képződmények?

Mindenesetre megdöbbentő, hogy évezredek óta fürkésszük az égboltot, és még csak hasonlót sem láttunk soha. Vajon mi lehet az oka? Talán a globális felmelegedés (amúgy továbbra is vitatott) folyamata olyan, eddig ismeretlen légköri instabilitásokat, különleges áramlási rendszereket hozott létre, amik eddig nem voltak jellemzőek légkörünkben? Akárhogyan is, az Asperátusok lenyűgöző és félelmetes léte talánya immár tény, nem képzelgés.

Október közepén egy még elképesztőbb formáció jelent meg Moszkva felett az égen, amely annyira furcsa és bizarr volt, hogy sokáig azt feltételezték, egyszerű videotrükkről van szó. Az amatőr videón látható felhőalapon egy elképesztően éles, ragyogó fénygyűrű jelent meg, és maradt fenn percekig.

A formáció megjelenését végül a Moszkvai Meteorológia Szolgálat illetékese is elismerte, ám lehetséges magyarázatként egy teljességgel semmitmondó, már-már viccesnek tűnő félmondattal szolgált, szó szerinti fordításban a következőképpen hangzik - "[..]Moszkván több időjárási front is áthaladt a közelmúltban, ráadásul volt egy sarkvidéki hidegbetörés is, a nap pedig nyugatról sütött - így keletkezett a jelenség".

Nem állítjuk, hogy légköroptikai specialisták volnánk, de ez azért kicsit kevésnek tűnik egy ilyen elképesztő, fénylő felhő-gyűrű magyarázataként. Bizonyos UFO-rajongói oldalak szerint a Youtube-ra is felkerült videó 7. másodpercében egy azonosítatlan tárgy válik ki a gyűrű közepéből, ám ezt most inkább hagyjuk, koncentráljunk csak a felhőkre.

Tisztán meteorológiai szempontból nem túl sok magyarázat kínálkozik; felmerülő kérdésekből azonban annál több van: vajon összefügg-e a jelenség a városi klímával, a légszennyezettség magas koncentrációjával vagy talán az akkor fújó erős szélnek, szélnyírásnak volt köszönhető a felhőkön átsejlő világos gyűrű megjelenése? Az átvonuló frontokat követő, megerősödő légmozgás miatt előbbit kizárhatjuk, egy azonban biztos: a felhőkön áttörő napsugarak természetesnek mondható, ám igen komplex háttérfeltételek véletlen egybeesésekor jöhettek csak létre.  

Mégis, fizikai és meteorológiai szempontokat figyelembe véve a legvalószínűbb válasz, hogy Moszkva városa felett egy sugárhajtású repülőgép "ütötte e lyukat", melyet a szaknyelv csak hole punch cloud, azaz lyukfelhő néven emleget. E felhők kialakulásához szükséges ereszkedő jégkristályok magasszintű felhőkből, vagy az imént említett repülőgépek sugárhajtóművéből származhatnak. Amennyiben a levegő megfelelő hőmérsékletű és elegendő nedvességet tartalmaz, a lehulló jégkristályok elnyelik a környező levegő nedvességét, és növekedésnek indulnak. A levegőben fellépő nedvességhiány növeli a felhőben található vízcseppek párolgásának mértékét, az égbolton ezáltal tudják létrehozni a gabonakörökre emlékeztető lyukakat. Megjegyzés - a Moszkvai eset így is különleges, mert - bár a kilyukadó felhők jelensége ismert, a legtöbb, dokumentált (lefényképezett) esetben a kivágott kör üresen is marad, vagy teljesen más jellegű felhőzet tölti be a helyét. Itt ez nem így történt...

Különleges felhőkből az Asperatuson és a moszkvai gyűrűn túl is bőven akadt példa; a nemzetközi űrállomásról pedig sikerült lefényképezni egy elképesztő magasságban, gyakorlatilag a világűrben lebegő, korábban ilyen  magasságban soha meg nem figyelt formációt. A mellékelt fotón látható foszlányok valahol 80 és 100 km között lebegnek, ahol gyakorlatilag már semmilyen levegő nincsen, mégis fenn tudnak maradni.

Egyre több fotó készül a korábban nagyon ritkának tartott ún. noticulant (világító) felhőkről; mindezeket túl az elmúlt év rekord számú melléknap, halo észlelés született, az ég mosolyaként emlegetett zenit körüli ívről is egyre több fotó készült. Az egyik legszebb szivárványos felhőt Murmanszkban fényképezték le, amely hihetetlenül élénk színekben pompázott (sajnos nem HDR a fotó, de így is nagyon látványos).

Az eddig kategorizált felhőtípusok "ijesztőségi" rekordját eddig egyébként a mamma-típusú, illetve a szupercellák és tonádóvá fejlődni képes formációk tartották; ezt szárnyalták túl az idén a Végítélet és a Függetlenség Napjának fellegei.

Vajon mik lehetnek ezek? A fénylő gyűrű Moszkva felett, az idegen világból származó Asperatusok...(?) Halloween estéjén várjuk olvasóink véleményét, észrevételeit és lehetőleg minél rémisztőbb elképzeléseit.

A képekre kattintva a fotók nagyíthatóak!

(A hozzászólásokban az egyes típusokat 1-től 10-ig terjedő skálán kérjük osztályozni, a szubjektív pánik-szint szerint, alkalmasint indoklással.)

Várjuk a véleményeket!

Köszönjük!
-Nagy Gergely, Kurunczi Rita
2009.10.31/Időkép.hu

Címkék
Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés