illusztráció illusztráció

A kukorica élete

Az első tavaszi sarjaktól a nyári idillen és heves viharokon át követtük a tengeri életciklusát az őszi aratásig. Kép- és videoriportunk következik.

Az egyik legkedveltebb haszon- és csemegeként is fogyasztható növényünk a "közönséges" csöves kukorica, amellyel általában már csak a zöldségesnél vagy konzervdobozokba csomagolva találkozunk. Pedig ez is csak egy apró magként kezdi életét a védelmező anyaföldben, majd óvatosan kidugja szárkezdeményeit a melengető tavaszi napsugarak és az aranyat érő eső hatására elkezd növekedni, és számtalan csodálatos pillanatot él meg átalakulása, beérése során.

Olyan szerencsések voltunk, hogy idén éppen lehetőségünk volt felállítani egy állandó kamerát az egyik Balatonhoz közeli mérőhelyünk határában, és mindezeket a pillanatokat most megosztjuk érdeklődő nézőinkkel és olvasóinkkal.

Valamennyi 20 Megapixeles fotó tetszőlegesen nagyítható, teljes képernyős nézetben is!

Cikkünkben rengeteg fotó- és videofelvétel található, amelyet májustól októberig rögzítettünk akár az állandó kamerával, akár drónnal vagy egyszerűen csak egy fényképezővel és videokamerával - keresve a legszebb, legérdekesebb pillanatokat.

Többféle gyorsított- és éjszakai felvételt is készítettünk, mindegyik más-más módon dolgozza fel a tengeri szárba szökkenését. A cikk elején található timelapse videón pédául minden olyan egész órát fűztünk össze, amelynél már, vagy még sütött a nap; míg más felvételeknél minden egymást követő nap azonos óráját emeltük ki.

Az éjszakai felvételek egészen különleges módon és szögekből élvezhetőek; a leveleket és hajtásokat a sötétségben gyönyörűen fluoreszkáló kis gyűrűkkel jelöltük meg, amelyeket ultraibolya fénnyel világítottunk meg, a jobb láthatóság érdekében. Ha valaki kíváncsi mik is ezek "jelzőgyűrűk", nos, akkor apró titokként megsúghatjuk, hogy a leglátványosabb megoldást a hipermarketek és drogériák bizsu-osztályán található, vélhetően leginkább leányoknak szánt, rendkívül élénk, neon-rózsaszín és zöld hajgumik jelentettték. 

A többféle gyorsított felvétel közül a legelsőn láthatjuk a folytonos, nappali egész órákat (itt értelemszerűen a szárak árnyéka egyfajta napóraként jár körbe minden egyes napkelte és napnyugta között) - míg a reggel, délben és este készített videó a reggel 8 órás, a déli, és az este 8 órás pillanatképeket sorakoztatja fel egymás után. Értelemszerűen ilyenkor az árnyékok alig változnak (csak a Nap éves látszó járása tolja őket kicsit arrébb), viszont a felvételek sokkal rövidebbek is.

A képeken sok helyen fellelhető még egy narancssárga, illetve egy élénk citrom színű teniszlabda is. Ezeket nem pajkos gyerekek dobálták szórakozásból a kamera látóterébe, hanem mi magunk helyeztük ki, hogy legyen vizuálisan is alapunk mihez viszonyítani a kikelő sarjak méretét a kukorica fejlődésének kezdeti szakaszában.

Az pedig, hogy néha eltűnnek, majd megjelennek a gyorsított felvételeken, még véletlenül nem a kukoricásban bujkáló idegen létformák jeleinek, hanem a kíváncsi és párjukat elkápráztatni kívánó varjaknak, szarkáknak köszönhető, akik minden héten legalább egyszer ellopták (vagy legalábbis arrébb vonszolták ;) az amúgy UV-fényben is ragyogó gömböket.

Az éjszakai képek és videók is több szögből készültek; van közöttük olyan, amit az állandó kamerával megegyező helyről rögzítettünk, de olyan is, amely a csillagok és a Tejút látszó vonulását mutatja alulnézetből, a földről felfelé nézve a sziporkázó égboltot, természetesen a kukorica száraival és leveleivel együtt.

Az éjjeli növekedés megfigyelését nehezíti, hogy a legapróbb fuvallat is megmozgatta a szárakat, ettől függetlenül érdekes megfigyelésekre tehetünk szert a fluoreszkáló jelzőgyűrűket - hajgumikat figyelve.

Néhány távlati fotó is belefért cikkünkbe - itt például egy csodálatos, ködös, hajnal-szerű becsillanást láthatunk a kukorica-tábla felett.

Ki kell, hogy emeljük, hogy természetesen a szabadtéri gyorsított felvételek esetében - bár teljesen egyediek és nagyon szépek, érdekesek - ennek ellenére az időjárás, a felhők vonulása, az árnyékok, a szél és a fényviszonyok folyamatos változása nyilván kiküszöbölhetetlenek, így néhol nagyon kell figyelnünk a videókban, hogy a tényleges növekedést láthassuk.

A sarjak egészen különleges látvány nyújtanak ha alacsony szögből, a vetés vonalában, alig néhány centiméteres magasságból fotózzuk őket - de szabad szemmel is ilyen szép volt a nyár eleji mező!

A területen egyébként vetésforgót alkalmaznak a művelők - a korábbi években például búza hullámzott ugyanitt. A vetésforgó rengeteg szempontból fontos, például akadályozza a kártevők túlzott elterjedését.

A nem rögzített kamerás fotókat igyekeztünk a lehető legkülönbözőbb napszakokban és szokatlan - ám éppen ezért különleges és egyedi - perspektívából felvenni, döntően ezek láthatóak cikkünkben.

Ezek a felvételek például a kukorica kikelése után másfél hónappal, június végén készültek; ilyenkor még csöveknek nyoma sincs, csak a szárak nőnek és a levelek erősödnek rohamosan.

Néhány nappal később már kb.15 cm-el magasabb a tengeri -

A fluoreszkáló gyűrűk felhelyezésénél természetesen nagyon vigyáztunk arra, hogy nehogy elszorítsuk a szárakat, leveleket.

Az éjszakai gyorsított felvétel-videók speciális akciókamerával, míg az állóképek halszemoptikás, tükörreflexes géppel készültek. Helyenként csodálatosan kivehető a halványan ragyogó Tejút is!

Egyes korai fotóknál a Hold is megvilágította a tájat, így még érdekesebb volt az összhatás.

Az alábbi drónfelvétel már valamivel később, júliusban készült, ekkor már egészen magasak (közel két méteresek) voltak a szárak, és megkezdődött a csövek kialakulása is.

Sikerült lencsevégre kapni azt is, amikor a nyár legbrutálisabb, Aligán 157 km/órás kifutószéllel érkező vihara lecsapott a mezőre. Igaz, ez csak a pereme volt a zivatarnak / légzuhatagnak, és a lencsére záporozó esőcseppek miatt alig kivehető a kép, de mégis valamelyest visszaadja a természeti csapás hangulatát.

Ez pedig már a vég - egy viharos őszi éjjelen úgy fest az aratás, mintha mintha iszonyatos méretű, idegen világból származó robot-szörnyek támadnák meg és tarolnák le a mezőt. Természetesen ezek kombájnok, de azért ne becsüljük alá őket - az aratófej eléri egy családi ház szélességét is!

Reméljük tetszett az összeállítás, és mint mindig, most is kíváncsian várjuk érdeklődő nézőink véleményét, hozzászólásait.

2017.10.19 / Az Időkép stábja

Címkék
Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés