Ciklonok ideje

Magyarországon egy mérsékelt övi ciklon hatása érvényesült az elmúlt napokban, sokfelé bőséges csapadékot  szolgáltatva, mindehhez pedig erős, olyakor viharos szél is társult; mindeközben pedig az Egyesült Államok keleti partvidékét fenyegeti az Earl nevű hurrikán, amely szintén egy ciklon, csak a trópusi övezetben keletkezett, és a benne tomboló szél sebessége alapján már elérte a hurrikán fokozatot. Mégis mik ezek a képződmények, és milyen jellemzőik vannak?

A ciklonok olyan alacsony nyomású középponttal rendelkező légköri nyomási-képződmények, melyek az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes irányban örvénylenek,  míg a déli féltekén az óramutató járásával megegyező a cirkulációjuk. Maga az örvénylés a Föld forgásából következő Coriolis-erő, valamint a ciklon területén fennálló hőmérsékleti és nyomási gradiens következménye.

Jellemzőik

-átmérőjük több ezer km

-területük 5-10 millió négyzetkilométer

- függőleges tengelyűek

- izobárjaik (az azonos nyomású pontokat összekötő vonalak) ellipszis alakúak

- középpontjukban a légnyomás 960-980 hPa általában (tehát alacsony)

- a középpont felé haladva sűrűsödnek az izobárok (ebből következik, hogy befelé haladva nő a szélsebesség)

- a talajhoz közeli légrétegekben az áramlás spirálisan a középpont felé mutat

- ciklonban erős hőmérsékleti kontraszt figyelhető meg

- a mérsékelt övben felhőzete felhőkarokba rendeződik: melegfronti és hidegfronti felhőkarba, ezek találkozásánál okklúziós front keletkezik

- területükön nagytérségű, rendezett feláramlás van, az alsó troposzférát konvergencia jellemzi

Kialakulás

A ciklonok alapvetően ott alakulnak ki, ahol  két légtömeg  különböző hőmérsékletű és légnyomású. A levegő a magasabb nyomás felől az alacsonyabb felé igyekszik áramlani, és a Föld forgásának következtében ez az áramlás "hullámszerűvé" válik, majd a hullám leszakad az áramlásról, és egy különálló örvényként él tovább - vagyis  légkör a hőmérsékletkülönbségből adódó energiát mozgási energiává "alakítja", a ciklonok pedig ezt az energiát hasznosítják.

Kétféle ciklont különböztetünk meg: a mérsékelt övit, valamint a trópusi ciklont. 

Mérsékelt övi ciklonok

A 30° és 60° szélességi körök között alakulnak ki - Magyarországon ezek a ciklonok szoktak átvonulni. Az európai térségben évente átlagosan 60 ciklon keletkezik, télen gyakrabban képződnek, ugyanis akkor intenzívebb az északi félteke cirkulációja. Fejlett ciklonban műholdképen szépen elkülöníthető a melegfront és a hidegfront felhőzete. Mivel a hidegfront gyorsabb, mint a melegfront, egy idő után utoléri, és kialakul az okklúziós front. Ekkor megkezdődik a ciklon leépülése, míg végül csak egy hideg légörvény marad utána. 

Trópusi ciklonok

Az Egyenlítő és a 5°szélesség között alakulnak ki. Szélsebesség szerint kategorizálják őket

- trópusi depresszió (szélsebesség <64 km/h)

- trópusi vihar (64-117 km/h)

- hurrikán (117-248 km/h)

Részei:

- szem: a középponti legkisebb nyomású terület, kis szél és leszállólégmozgás jellemzi

- szem körüli fal: a legnagyobb szél és a leghevesebb eső itt van 

- spirális karok: gyengébb szél, esetenként erős csapadékkal

A hurrikánokat külön is kategorizálják (Saffir-Simpson-skála), ezzel is megkönnyítve a figyelmeztető előrejelzéseket, így ugyanis szinte azonnal tudják az érintett térségekben, hogy milyen veszélyekre kell készülniük az egyes fokozatok esetén. 

A trópusi ciklonoknak eltérő elnevezése van a különböző vidékeken: a Karib-tenger térségében hurrikánnak, Délkelet-Ázsiában tájfunnak nevezik őket. Keletkezésükhöz minimum 26 °C-os tengerfelszín kell, ugyanis ez a hő ad kellő energiát a légörvény létrejöttéhez.  Ha a Coriolis-erő bepörgeti a rendszert, már ciklonról beszélhetünk. A már említett nyílt vízfelület adja a nedvességet is: akár 500 mm csapadék is hullhat egy nap alatt egy trópusi ciklonból! Ha a légörvény szárazföld fölé ér, megszűnik a hő- és nedvesség-utánpótlás, így elkezdődik a leépülés. 

Fontos eltérés a mérsékelt övi ciklonoktól, hogy trópusi ciklonokban nincsenek frontok, és méretük is nagyjából egy nagyságrenddel kisebb, mint a mérsékelt övi légörvényeké.

Éppen tombol

Az idei hurrikánszezon (korábbi cikkünket lásd itt) már megkezdődött a Mexikói-öböl vidékén. A nagyjából 10 napja keletkezett Earl nevű hurrikán (az 1991-es Bob nevű után a térségben a legerősebb) jelenleg Észak-Karolina partjait ostromolja. A trópusi vihar a napokban négyes fokoztaúvá erősödött, majd visszaminősítették 2-es erősségűvé, és Virginia déli partjainál is hurrikánriadót rendeltek el. Péntek reggelre már mintegy 160 km-re megközelítette a partokat, és nem várható a szél gyengülése. Több 10 ezer embert kellett evakuálni az említett térségből. Az előrejelzések szerint a hétvégén akár Kanadát is elérheti az óránként 120 km/órával tomboló vihar. Az amerikai hurrikánfigyelő állomás, az NHC honlapján folyamatosan követhető az éppen aktív trópusi ciklonok pályája és erőssége, valamint előrejelzett útvonaluk.  Az USA délkeleti vidékén nyár végén nagyon gyakoriak a hurrikánok, a hurrikánszezon júniustól novemberig tart.

Az Earl hurrikán az űrből (a NASA fotója)

Visszatekintés

Hazánk felett májusban és júniusban is erős légörvények vonultak el (lásd korábbi cikkünket itt): a nagy árvizeket okozó Zsófia és Angéla nevű ciklonok. Ezeket, mivel a mediterrán térség felett keletkeztek, mediterrán ciklonként említették a híradások. Mediterrán ciklon akkor alakul ki, amikor az észak felől érkező hideg levegő találkozik a Földközi-tengeri fölött elhelyezkedő meleg, és nagyon nedves levegővel. A ciklonok aztán tovább erősödhetnek, mivel a mediterrán vidékeken a meleg tengervíz párolgása rengeteg energiát szolgáltat.

Fontos! A ciklonok semmi esetben sem téveszthetők össze a tornádókkal: légörvény ugyan mindkettő, de teljesen másképpen alakulnak ki, és karakterisztikus méreteik is lényegesen eltérnek egymástól!

Forrás: inforadio.hu, index.hu, nhc.noaa.gov