Kovács József következő cikkét a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvashatjuk.
A Galaxis legfiatalabb neutroncsillagának hőmérséklete mérhető módon csökkent az elmúlt tíz évben, ami fontos információkat árul el a szupernóva-robbanás utáni hűlési folyamatokról.
A szóban forgó neutroncsillag a Cassiopeia A néven ismert köddel együtt egy, valamikor a XVII. század utolsó részében szupernóva-robbanást elszenvedett nagytömegű csillagnak a maradványa. A kataklizma során létrejött kompakt objektum hőmérséklete kezdetben több milliárd fok volt, az azóta eltelt néhány száz év alatt azonban két millió fok közeli hőmérsékletre hűlt le. Az ilyen extrém forró objektumok nagyon erősen sugároznak a röntgentartományban, ezért a Chandra műhold az utóbbi tíz év során rendszeresen monitorozta a szupernóva-maradványt, kétévente újabb felvételt készítve róla. Wynn Ho és Criag Heinke (University of Alberta) szerint a neutroncsillag hőmérsékletében ez alatt az időszak alatt is mérhető, mintegy 3 százalék körüli csökkenés következett be.
A hőmérsékletcsökkenés annak a bizonyítéka, hogy mélyen a neutroncsillag belsejében neutrínókat termelő nukleáris reakciók zajlanak. A közönséges anyaggal rendkívül gyengén kölcsönható részecskék nagy számuk miatt számottevő energiát képesek elszállítani, ez pedig az egész objektum hőmérsékletének csökkenésével jár. Detektálásuk nehézségét jól jelzi, hogy első "jelentős" színrelépésük, az SN 1987A jelű szupernóva-robbanás alkalmával mindössze tizet sikerült elcsípni belőlük.
Az elképzelés szerint kezdetben a neutroncsillag legforróbb része, a mag hűl a leggyorsabban, mivel itt a nagyobb hőmérséklet miatt több neutrínó keletkezik, mint a hűvösebb külső rétegekben. Néhány száz év elteltével azonban a mag hőmérséklete a külső régiók hőmérsékletére csökken, s a hűlési folyamat kiegyensúlyozottá válik. Bár a Cassiopeia A neutroncsillagának kora már közel kell hogy legyen a relaxációs állapot eléréséhez, a hűlése még mindig kicsit egyenetlen, ami viszont azt jelzi, hogy a neutrínókon kívül valamilyen más folyamatnak is közre kell még működnie. Ho szerint a neutroncsillag belseje tartalmazhat a neutrínóknál is egzotikusabb részecskéket, például kvarkokat, esetleg az anyag szuperfolyékony vagy szupravezető állapota lehet felelős az anomáliáért.
Az eredményekről részletesen a Royal Astronomical Society Glasgow-ban rendezett ülésén számoltak be.
Forrás: MCSE, Astronomy Now Online 2010.04.15.
(30 észlelés szükséges)
Különös
442%
Izgalmas időjárás
Képriport
2 perce
2 perce
31 perce
Meghalt Whitney Houston
Nagyon lefogyott
Vége a házasságának
WS 2350 USB kanalas szélmérővel
Ár: 54900 Ft
– WS2350 alapállomás,
– USB átalakító,
– TX-20-as szélmérő
Akkor bizony sajnálom... De ha valamit nem értesz az nem szégyen! "A káosz az én barátom"
Elolvastam , ezért írtam amit írtam. Nyakatekert dumákkal csak káoszt lehet kelteni.
gvm57 Ajánlom hogy újra olvasd el a korábbi hozzászólásomat!
marc84: Tudomásul kell vennünk, hogy vannak TÉNYEK, ezek pedig nem fikciók! Amiről a csillagászok csak elképzelésekkel rendelkeznek (az ismereteik alapján), ahhoz MINDIG hozzáteszik, hogy elképzelés vagy a mai ismereteik szerint. Tekintettel arra, hogy ŐK foglalkoznak ezekkel a tudományokkal felső fokon, megalapozottnak tarthatjuk a véleményeiket, megállapításaikat. A tudomány nem használ fikciókat, legfeljebb feltételezéseket (ez két külön dolog), amiket azután vagy igazolnak, vagy nem (vagy még nem). Nem kell mindent személyesen megtapasztalnunk, a tudás átadása a lényeg, ettől (is) vagyunk emberek. Ezt a folyamatot nem nevezném "hit"-nek, mert a "hit" szó az emberek többségénél vallási eredetű jelentést hordoz, inkább a tudás integrálásának, amit mások már megszereztek helyettem is, és ezt átadták. (csak egy apró példa: a 100m-es síkfutás olimpiai pályáját sem méri végig mindenki, aki nézi a versenyt, azok sem akik futnak, egyszerűen elfogadjuk azt, hogy az ott 100 méter, mert ezt a méricskélést elvégezték helyettünk azok az emberek akik a pályát építették),(mégsem lesz számunkra a 100m fikció)
A világról szóló ismereteid 99.99%-át más emberektől nyered különböző kommunikációs csatornákon át. 0.01%-át közvetlenül önmagad szerezted. Így nézve, a tudásod 99.99%-a valójában HIT, hogy az embertársaid azért osztják meg veled a megszerzett tudásukat, mert ily módon hatékonyabban tudunk kooperálni egymással a sikeres lét érdekében. Még az olyan triviális igazságok, mint hogy a Föld gömbölyű, is ezen alapulnak (hacsak nem utaztad körbe ténylegesen). Az emberek közötti információáramlás redundáns, ami azt jelenti, hogy egy adott csomópontból származó információ jár körbe közöttünk. Egy információ akkor hiteles a számodra, ha a "forrás" hiteles, a "forrás" pedig: az a csomópont, ahonnan kaptad, és nem a kiindulási csomópont. A kiindulási csomóponttal általában nem vagyunk tisztában, így ha az egyetemen egy plutónium-izotóp tulajdonságairól tanulsz, nem törődsz vele, hogy az ismeretet melyik kutató szerezte meg, a professzor és a mögötte működő intézmény hitelébe vetett bizalom elég. Ha egy gráfként rajzolod fel az emberek közötti információáramlást, megkapod azokat a személytelen intézményrendszereket, amelyeket a gráfon belül egy zárt egységként bekarikázhatsz, és a karikára ráírhatod, hogy AUTHORITÁS. Ha ezen karikák közül elég sokba behelyezel egy olyan csomópontot, amely forrásként működik és te irányítod, viszont maga a csomópont az emberek számára ismeretlen, akkor gyakorlatilag te irányítod azt, hogy mi igaz, és mi hamis és mivel a valóságot értelmezési szűrőkön keresztül vizsgáljuk, még olyasmit is el tudsz hitetni velünk, ami ellentmond a 0.01% személyes tapasztalatunknak.
Az írott történelemnél szerintem nem.
JK.71: a történelem nagy része szintén találgatásokra alapul
marc84. Mivel a világmindenségben minden mindennel összefüggésben van, ez legalább olyan fontos mint a föld ismerete. Fikció, ez kb olyan kijelentés mit ha azt mondanád, csak a magyar történelem fontos, a világtörténelem nem!
Nagyon király!
amíg a Földet sem ismerjük, ezek számomra fikciók