Mikor jön már a tavasz?

| 2010. február 16. 0:25 | Frissítve:

Sokak tették fel nekünk a napokban ezt a kérdést, lássuk, mit mutatnak a modellek és a tapasztalatok!

Tavasz... Az évszak, amikor emelkedik az átlaghőmérséklet, amikor napról napra hosszabbá válnak a nappalok és egyre szeszélyesebbé válik hazánk időjárása is.

A tél kezdetén még sokan álmodoztak nagy havazásokról, fehér Karácsonyról, ám mostanra a legtöbb ember megunta a fagyos, havas időjárást, és a tavaszt várja; hiszen ilyenkor felélénkül az élet, hosszas téli "hallgatás" után a tavasz előhírnökeiként megjelennek a hóvirágok, majd újra virágba borulnak a növények, kizöldellnek a mezők és az erdők.

A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén március 21. – június 21. közé esik, mégis mindenki azt kérdezgeti, mikor jön már a tavasz?

Lássuk, mit mutatnak a modellek!

Hogyan kell értelmezni az itt látható fáklyadiagramot?

Az időjárás előrejelzésekor mindig egy nemlineáris parciális differenciálegyenlet-rendszert kell megoldanunk, melynek csak numerikus megoldása létezik. Ez azonban igen nagy érzékenységet mutat a kezdeti feltételekre, akár apró bizonytalanságok is hatalmas hibákat eredményezhetnek, illetve a kezdeti feltételek is mindig hibával terheltek (Heisenberg-féle határozatlansági reláció). Röviden ezzel magyarázható az ún. ensemble (együttes) előrejelzések készítésének fontossága.

Ezért tehát nem csak egyetlen futást készítünk, melyet a legjobbnak ítélünk, hanem több előrejelzést is, melyek csak a kezdeti feltételükben, és csak csekély mértékben különböznek egymástól. Egy ilyen együttes előrejelzés végterméke látható a fáklyadiagramokon, spagetti-diagramokon, bélyegdiagramokon is.

A fáklyadiagramok mindig egy adott földrajzi helyre vonatkozóan szemléltetik valamely nyomási vagy magassági szinten egy-egy kiválasztott elem időbeli alakulását. Segítségükkel leolvashatjuk, hogy egy adott helyen hogyan változik az előrejelezhetőség, ezzel összhangban az előrejelzésünk bizonytalansága.

 

Mire számíthatunk a fent leírtak alapján?

A fenti diagramon a 850 hPa-os hőmérsékletre, illetve a csapadékra vonatkozó futásokat láthatunk, ez alapján azt mondhatjuk, hogy a hét második felében átmeneti enyhülés fog kezdődni. A magasabb légrétegekben ugyanis dél felől egyre enyhébb, nedves levegő áramlik a Kárpát-medence fölé, így pénteken a délkeleti megyékben akár 10 fok fölé is emelkedhet majd a hőmérők higanyszála. Vasárnap azonban újra hidegebb levegő áramlik majd hazánk fölé, a hét utolsó napján már csak 4-5 fok körül alakulnak majd a maximumok.

Mit hoz magával az enyhülés?

Olvadást, áradást. A hétvégén a VITUKI előrejelzése szerint már kisebb vízszintemelkedés lesz tapasztalható a magyarországi folyókon, a Sajó egyes szakaszain vasárnap akár már első fokozatú árvízi készültséget is elrendelhetnek.

Mit mondanak a népi regulák?

A népi hagyományok úgy tartják, hogy ha a pacsirta Zsuzsanna napján, azaz február 19-én megszólal, akkor vége a télnek és érkezik a tavasz. Nos, ezek szerint már csak néhány napot kell várnunk, és megtudjuk, mire számíthatunk!

 




Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Van egy jó időjárás képed?

Fénykép beküldése
Tölts fel fotót!

Figyelmeztetés mára:

Figyelmeztető előrejelzés mára
hirdetés
Legutóbbi észlelések
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2019. Adaptive Média Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak