Páratartalom térképek

Pára akkor képződik, mikor a Nap felmelegíti a vizet, így vízgőz formájában a levegőbe kerül. Ha jobban melegszik a víz, azzal több vízgőz kerül a levegőbe. A melegedéssel együtt a légkör pára-kapacitása növekszik.

A páratartalom megadja, hogy az adott hőmérsékletű légkör maximális vízgőz kapacitásához képest hány százalékát éri el a levegőben a vízgőz mennyisége.

Piros színnel a hivatalos OMSZ és METAR méréseket, zölddel az Automata mérőállomásokat jelöltük.

A harmatpont az a hőmérséklet, melyre az adott légkört hűtve a légkör vízgőzzel telítetté válna, vagyis a páratartalma 100% lenne.

Ha a levegőt tovább hűtjük, akkor több pára lesz jelen légkörben, mint amennyi a közeg vízgőz kapacitása, így a fölösleg kicsapódik, a földfelszínen ez a dér és a harmat, magasban pedig a csapadék.

A harmatpontdeficit a levegő pillanatnyi hőmérsékletének és a páratartalom segítségével kiszámolt harmatpontjának különbsége.

Másként értelmezve a szám megadja, hogy a levegő hőmérsékletét hány Celsius fokkal kéne lecsökkenteni, hogy a légkör telítetté váljon.