Meteorológiai ősz

| 2008. szeptember 2. 18:20 | Frissítve:
Szeptember elsején beköszöntött a meteorológiai ősz. Az első őszi hónap kezdete mindannyiunk számára mást jelent: iskolakezdés, a nyár vége, szüret, betakarítás, enyhülő időjárás.
A múlt század közepe óta (néhány kivételtől eltekintve) szeptember első hétfőjén kezdődik a tanítás.
A népi kalendáriumokban pedig jeles napok egész sora épül a betakarítás témája köré: Egyed, Rozália, Lőrinc, Kisasszony, Mária, és ezzel még csak a hónap első feléig jutottunk a felsorolásban. Már a hónap első, őszkezdő napjához is népi időjárási megfigyelések kapcsolódnak, ugyanis Egyed (szept. 1.) napjáról azt tartják, hogy ha esik, akkor esős őszre, enyhe télre, így jó kukoricatermésre számíthatunk, szép idő esetén pedig az őszi évszak is kellemes lesz.
Lőrinc (szept. 5.) napjának időjárásából – a népiek szerint – szintén következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Kisasszony (szept. 8.) napja jelezte a dióverés kezdetét, és a fecskék útrakelését is. Kunszigeti öregek szerint pedig, ha Mária (szept. 12.) napján szép az idő, akkor hosszú, derűs „vénasszonyok nyara” lesz.
A hó végén megkezdődik a szüret, mely az időjárástól és a borfajtáktól függően a szeptember 29-e és október 28-a közé esik. Az erre való készülődés és a szüreti munkák meghatározzák az egész szeptember végét és az októbert.

Míg a meteorológiai ősz beköszöntét Európában már szeptember elejére teszik, a régi keltáknál és a kínaiaknál ez nem így volt: augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét, náluk az őszi napéjegyenlőség napja az évszak eszmei közepét foglalta el. Eszerint a kínai naptárban az ősz augusztus 7-étől november 6-ig tart: az őszpont az évszakot majdnem pontosan kétszer másfél holdhónapra, 46 illetve 44 napra osztja.
Szeptember 23-ától, az őszi napéjegyenlőségtől (ez az őszpont) számítjuk az Északi-félteke csillagászati őszének és a Déli-félgömb csillagászati tavaszának kezdetét. A Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel, megfigyelhető a napsütés csökkenése, és hőmérséklet-visszaesés: a tél közeledte.
Az eddig már többször említett őszpont az égbolt azon pontja, melyben az ekliptika (Föld keringési síkja) és az égi egyenlítő szeptember 23-án egy pontban metszi egymást: az égi egyenlítőtől 23,5°-kal délre helyezkedik el.

Bár szeptember elejére rendszerint kialakul egy változékony, hűvösebb idő, ezt a hónap vége felé felváltja a nyárra emlékezető időjárás, megérkezik a „vénasszonyok nyara". Ám a szép utónyarat nem ismerik az egész Földön: az északi szélesség 30. és 60. körei között azonban mindenütt jelentkezik Európában: a legfelismerhetőbben egy hatalmas háromszögletű területen, melynek déli csúcsa Athén, keleti csúcsa Moszkva, a nyugati csúcsa pedig a skót Edinburgh tájéka. Mivel országunk ennek a háromszögnek a közepén fekszik, ezért elég gyakori a csendes, őszi utónyár, a „vénasszonyok nyara"! Az olaszok és a franciák Szent Márton nyarának nevezik, mivel náluk még novemberben is színesek a fák, az angolok Lukács nyara néven emlegetik, Észak-Amerikában indiánnyár a neve.

hirdetés


Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Van egy jó időjárás képed?

Fénykép beküldése
Tölts fel fotót!
hirdetés
Legutóbbi észlelések
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2019. Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak