Magyar idő szerint szombat kora délelőtt lépett be a Föld atmoszférájába a Kozmosz-482 űrszonda maradványa.

Egy 1972-es sikertelen küldetés maradványa zuhanhat a fejünkre.

A decemberben begyűjtött kőzetminták alapján jóval tovább tartott az aktív időszak, mint eddig tudtuk.

43 millió kilométeres távolságon belül kerül központi égitestünkhöz emberi kezek alkotta eszköz.

Több mint 50 év után újra űrhajósokat juttatnának a Holdhoz az Artemis II küldetés során.

Az előrejelzések szerint kedd reggel egy erős, G4-es besorolású geomágneses vihar érheti el a Földet. Ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk, hazánkból is láthatóvá válhat a sarki fény.

Hazai idő szerint hétfő este 6 után indult a NASA Europa Clipper nevű küldetése a Jupiter negyedik legnagyobb holdjára.

Visszatekintünk arra az évre, amikor oldalunk meglátta a napvilágot.

Hogyan zajlik a geomágneses háborgások előrejelzése? Milyen gyakran láthatunk itthonról sarki fényt? Válaszok cikkünkben.

Hat év után újra a Föld közelébe kerül a 103P/Hartley üstökös, szeptember 26-án lesz hozzánk legközelebb.

Egy japán csillagász figyelt fel a kameraképeken az eseményre, mely még február 23-án történt.

Látványos, és egyben talán aranyosnak is mondható felvételt készített a NASA a központi csillagunkról.

Az aszteroidának 32 perccel sikerült lerövidíteni a keringési idejét az űrszonda becsapódásával.

Először sikerült egy űrbéli objektum pályáját módosítani ezzel a módszerrel.

A horizonton szembetűnően kiemelkedő, kocka alakú képződményt fedeztek fel.

2027 augusztusában éri el fő célpontját, a Jupiter pályáján keringő egyik aszteroida halmazt.

5 év után hazaindult a NASA OSIRIS-Rex űrszondája, mely egy távoli aszteroidáról hoz kőzetmintákat.

3 hét után 2 kilogramm holdmintával tért vissza a kínai holdszonda.

Sikeres volt a kínai mintavétel a Holdon, várhatóan december közepén érkeznek a Földre.

Az üstökös csóvájának hossza eléri az 1,1 milliárd kilométert.