illusztráció illusztráció

10 legemlékezetesebb időjárási esemény az elmúlt 10 évből

Heves jégveréssel, szélviharral kísért szupercellák, hóviharok, komoly jegesedést okozó ónos esők, sőt tornádók is izgalmassá tették az elmúlt tíz év időjárását.

A 2010-es évek végéhez közeledve megpróbáltuk csokorba szedni az elmúlt 10 év 10 legemlékezetesebb időjárási eseményét. Nem volt könnyű feladat, hiszen szám szerint jóval több izgalmas időjárási helyzet fordult elő a 2010 és 2019 közötti időszakban.

2010 igen gazdag volt időjárási eseményekben. Gondoljunk csak a májusi nagy esőzésekre, a nyári viharokra vagy éppen a november végi-december eleji dunántúli nagy havazásokra.

1. Június közepi viharok 2010-ben

Június közepén többször is heves viharok sújtották az országot. A hónap 14. napján a nyugati tájak kivételével zivatarrendszerek vonultak nyugatról keleti irányba. A zivatarokat többfelé felhőszakadás, 5-6 centis jég kísérte. A leghevesebb viharok a keleti országrészben, Hajdúböszörmény és Téglás környékén csaptak le. Itt feltehetően tornádó is kialakult, több épületben is súlyos károk keletkeztek. Négy nappal később, június 18-án a Viharsarokban súlyos jégveréssel járó szupercellás zivatarok okoztak felbecsülhetetlen károkat. A leginkább érintett települések Mezőhegyes és Battonya voltak.

illusztráció

illusztráció

MTomi1987 és Hegedussz fotói Hajdúböszörményből

illusztráció

Fotó: Atk5339 /Nagymágocs/

illusztráció

"Fenyegetés - Tiszaújvárosból hazafelé Gelej, és Mezőcsát között készült. A kifutószél nagyon erős volt." - Baggins nevű felhasználónk beszámolója és fényképe

illusztráció

Fotó: Efy75 /Békéscsaba/

illusztráció

Szőlőskert kidőlt szőlősorokkal ami még maradt - Wetcow fotója Bocskaikertből

 

Oláh Péter videója a június 18-i jégviharról Mezőhegyes és Battonya térségéből

2. F3-as tornádó Mezőkövesd közelében 2010. augusztus 16-án

A viharos időjárás csaknem egész nyáron kitartott. Augusztus 16-án nyugat felől egy hullámzó hidegfront érte el az országot, mely a jet megfelelő elhelyezkedésével kiváló táptalajt nyújtott zivatarvonalok, illetve szupercellák kialakulásához. A leghevesebb események Nógrád megyében és a Dunától keletre alakultak ki. Diósjenőnél, Hidasnémetinél és Mezőkövesdnél is egy-egy felhőtölcsér ért földet. A legerősebbnek a Mezőkövesd közelében kialakuló tornádó bizonyult, az F3-as erősségű tölcsér útvonalát derékbe tört fák és villanyoszlopok, megrongált közlekedési táblák jelezték.

illusztráció

Matyocsaba és Mezeiné G. Judit fotói

Viktor P videója

3. Fagy és nagy havazás 2012. február elején

A következő egész országra kiterjedő szignifikáns időjárási jelenségre - melyet szintén a top 10-es listán szeretnénk megemlíteni - 2012 február elején került sor. Európa időjárást egy Észak-Európa fölötti középponttal elhelyezkedő hatalmas anticiklon peremén kialakult erőteljes északkeleti áramlással érkező hideg, szibériai eredetű levegő alakította. A hideg levegő a Földközi-tenger medencéjét elérve mediterrán ciklont generált, mely hazánk időjárást is több napon keresztül meghatározta, nagy havazást és hófúvásokat okozva. A legtöbb hó az ország délkeleti felén hullott, itt sokfelé 30-40 cm vastag hótakaró alakult ki.

A kemény téli helyzetért felelős mediterrán ciklon a GFS reanalízisén /forrás: Wetterzentrale/

Erős jégzajlás a Dunán - Fotó: Markkomarom /Komárom/

Az utolsó komp a Balaton teljes befagyása előtt Tihany és Szántód között

Norby092 fotója Sástóról

40 cm felett Szegeden - Mesterházy Csaba fotója

Fotó: Design /Sándorfalva/

Hóvastagság alakulása 2012. február 6-án

4. 2013. március 15-i hókáosz

Bizonyára sokan emlékeznek a 2013. március 15-i hókáoszra. Hazánk időjárását az észak felől érkező hideg sarkvidéki eredetű levegő és egy rendkívül gyors ütemben fejlődő mediterrán ciklon, a Xavér határozta meg. A ciklon már március 14-én elérte hazánkat. Kezdetben a Dunántúlon havazott, az ország keleti felén eső, majd ónos eső esett, végül itt is havazásba váltott a csapadék. A kiadós csapadék mellé országszerte viharos szél társult, többfelé komoly hófúvások alakultak ki méteres hófalakkal, keleten eleinte pedig az ónos eső miatt vált szinte lehetetlenné a közlekedés. Sok helyen áramkimaradást okozott a viharos időjárás, több település is megközelíthetetlenné vált a hófúvások következtében. A Dunántúlon többfelé a 100 km/órát is meghaladta a legerősebb széllökések sebessége.

Pozsi85 fotója

Fotó: Zsoka85 /Bábolna/

Hondaman fényképe Kerecseny közeléből

Stábunk felvétele Somogy megyéből

Stábunk videója Fonó közeléből

5. Történelmi árvíz a Dunán 2013. június elején

Május végén egy alacsony nyomású légköri képződmény okozott rekord mennyiségű csapadékot a Duna vízgyűjtő területén, ehhez párosult a tavaszi hóolvadás az Alpokban, melyek együtt kiváló táptalajt teremtettek egy történelmi árvíz kialakulásának a Dunán. A folyó szinte teljes szakaszán rekord magasságba emelkedett a vízszint, a szomszédos államok mellett Magyarországon is több part menti településen evakuálták a lakosokat. Budapesten június 9-én éjjel szintén rekord magassággal, 891 centiméteren tetőzött a folyó

Hegedűs László és Miki666 fotói Budapestről

Fotó: CyberCat /Visegrád/

Ap fotói Nagymarosról

6. Ónos eső és intenzív jegesedés a főváros környékén 2014 december elején

2014. december 1-jén egy mediterrán ciklon érte el hazánkat, mely nedves, a magasabb légrétegekben meleg, míg talaj közelében kelet, északkelet felől hideg, fagyos levegőt szállított térségünk fölé. Az ország nagy részén eső, ónos eső hullott, havazás csupán északon, északkeleten volt jellemző. A főváros tágabb környezetében, a budai hegyekben és a Pilisben több órán keresztül intenzív ónos eső esett, mely sok települést jégbe zárt, illetve távvezetékekben okozott jelentős károkat. A Pilis települései, így például Dobogókő napokig megközelíthetetlenek voltak, sok fa áldozatul esett a rájuk rakódó jég súlyának.

Fotó: Aenigma

Szyszoka69 fotója Remeteszőlősről

Dóczi Zoltán fényképe Budapest XII. kerületéből

Fotó: Gémesi Jóka /Normafa/

7. Hőségzáró viharok 2015. július 8-án

2015. júliusának elején hőhullám tombolt Európa nagy részén. Hazánkban is számos melegrekord született a forróságban, melynek július 8-án egy nyugat, északnyugat felől érkező hidegfront vetett véget. A felhevült levegőben igen kedvező feltételek alakultak ki heves viharok kialakulásához, így az ország nagy részére az Országos Meteorológiai Szolgálat a legmagasabb fokú, azaz piros figyelmeztetést adta ki. A front épp a legnagyobb forróságban érte el az országot, sok helyen 36-39 fokos hőség tombolt, így érkezését igen heves viharok kísérték, ahogy a hideg levegő betört és a front előtti forró, nedves levegőt igen nagy sebességű feláramlásra kényszerítette. Ez a folyamat nagyon magas felhőtetővel rendelkező zivatarfelhők kialakulásához vezetett. Sok helyen jégeső, felhőszakadás és orkán erejű kifutószél kísérte a viharokat, melyek útvonalát leszaggatott tetők, derékba tört, illetve tövestül kicsavart fák, áramkimaradások jelezték. A főváros is az egyik legdurvább szupercella útvonalába esett.

Guba Tamás, BdComanche07, Killerjoe és Pipszon fotói Budapestről

Rippel Erik lenyűgöző felvétele a Hármashatár-hegyről

Fotó: Szaffi101 /Lókút/

Így közeledett az egyik legerősebb cella a főváros felé radarképünkön:

Árralszemben nevű felhasználónk felvétele Várpalotáról

Szerkesztőségünk videója Tabajdról

8. Áprilisi havazás rekord mennyiségű hóval 2017-ben

2017-ben a húsvéti ünnepeket követően erőteljes északi-északkeleti áramlás alakult ki a kontinens középső és nyugati területei fölött, mellyel hideg, sarkvidéki eredetű légtömegek árasztották el a térséget. A Földközi-tenger középső medencéje fölött menetrendszerűen mediterrán ciklon alakult ki, mely április 19-én és 20-án többfelé télies időjárást okozott hazánkban. Nem csak a hegyekben, de síkvidéken is többfelé havazott. A Mátra és a Bükk csúcsain több helyen hórekordok születtek, Kékestetőn fél méternél több, míg Bánkúton 87 cm hó hullott.

Fotók: Tibiapu /Kékestető/, Galgóczi Csaba /Nagy Hideg-hegy/ és Joleszek /Fehérvárcsurgó/

Stábunk felvétele Kékestetőről

9. Hóviharok 2018. március közepén

Már-már a 2013-as hókáosz látszott megismétlődni 2018-ban március 15-ét követően. A télies időjárást okozó mediterrán ciklon 17-én érte el hazánkat, kezdetben a legtöbb helyen esőt okozott, hó inkább csak nyugaton és az Északi-középhegységben esett. Ahogy teltek-múltak az órák, egyre inkább a ciklon hátoldali áramlási rendszerébe kerültünk, mellyel észak, északkelet felől a talaj közelében és a magasabb légrétegekben is egyre hidegebb légtömegek érkeztek, miközben a csapadék az egész országra kiterjedt. Így észak-északkelet felől egyre többfelé havazás váltotta az esőt, keleten, északkeleten a havazást megelőzően ónos eső is előfordult, sőt az esti órákban északkeleten hózivatarok is kialakultak. A havazáshoz viharos szél is társult, mely hófúvásokat eredményezett. A legtöbb hó északkeleten hullott, itt többfelé 20-30 cm vastag hótakaró alakult ki, elsősorban az ónos esővel is érintett tájakon sok helyen volt áramkimaradás.

Fotók: EB09 /Tiszalök/ és Veres László /Nyíregyháza/

Szerkesztőségünk videói

10. Heves viharokat hozó hidegfront 2019. június 27-én

A keleti, északkeleti országrészben élők bizonyára még sokan emlékeznek a június 27-i viharra. Hazánk időjárását egy északnyugat felől érkező gyors mozgású hidegfront alakította. Előtte még igen nagy magasságokba, többfelé 35 fok közelébe melegedett a levegő. A front nagyjából a kora délutáni órákban érte el az országot, elsőként északkeleten, majd máshol is többfelé okozott zivatarokat. A leghevesebb viharok a keleti, északkeleti országrészt sújtották, elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyében okoztak méretes pusztítást a viharok. Kisvárádán többen az évszázad viharaként emlegették a hidegfronthoz kapcsolódó szupercellás zivatart. Több helyen nagy mérerű jég, felhőszakadás kísérte a viharokat, Kisvárdán a helyi bevásárlóközpont tetejét is leszakította az orkánerejű szél. Máshol is sok helyen kicsavart fák és áramkiamaradások jelezték a viharok pusztítását.

Forrás: Youtube - Friss Média

Fotók: Zoli210 /Mátészalka/ és Szbobe /Mezőberény/

Izgalommal várjuk, a 2020-as évek milyen emlékezetes időjárási eseményeket tartogatnak számunkra, melyek remélhetőleg a lehető legkevesebb kárt fogják okozni.

Borítókép: Szemán Viktor /Debrőd, 2019. június 27./

Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés