www.idokep.hu

Pára akkor képződik, mikor a Nap felmelegíti a vizet, így vízgőz formájában a levegőbe kerül. Ha jobban melegszik a víz, azzal több vízgőz kerül a levegőbe. A melegedéssel együtt a légkör párakapacitása növekszik.

A páratartalom megadja, hogy az adott hőmérsékletű légkör maximális párakapacitásához képest hány százalékát éri el a levegőben a vízgőz mennyisége.

Piros színnel a METAR méréseket, zölddel az Automata mérőállomásokat jelöltük.

www.idokep.hu

A harmatpont az a hőmérséklet, melyre az adott légkört hűtve a légkör vízgőzzel telítetté válna, vagyis a páratartalma 100% lenne.

Ha a levegőt tovább hűtjük, akkor több pára lesz jelen légkörben, mint amennyi a közeg vízgőz kapacitása, így a fölösleg kicsapódik, a földfelszínen ez a dér és harmat, a levegőben pedig a köd, felhőzet.

www.idokep.hu

A harmatpontdeficit a levegő pillanatnyi hőmérsékletének és harmatpontjának különbsége. Másként értelmezve a szám megadja, hogy a levegő hőmérsékletét hány Celsius fokkal kéne lecsökkenteni, hogy a légkör telítetté váljon.

Zivataros időben a magas harmatpontdeficitből erőteljes légzuhatagokra, kifutószelekre következtethetünk.

© Copyright Időkép Kft. 2004–2017. Adaptive Média Facebook Twitter Google+
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogi közlemény | Elvihető tartalmak