illusztráció illusztráció

30 napos előrejelzés

Az Időkép megkísérli a lehetetlent: tudományos alapokon nyugvó, 30 napos időjárás-előrejelzéssel jelentkezik bárki számára hozzáférhetően, minden nap.

A numerikus előrejelzés határai

Vegyünk egy nagyon egyszerű pédát. Most csillagászati értelemben tél van, de néhány nap múlva beköszönt a tavasz, tavasszal pedig nagy általánosságban melegebb van, nyáron pedig még melegebb. Ráadásul, nyáron sokkal gyakrabban fordul elő zivatar és jégeső, viszont jóval ritkábban havazik. Magától értetődő, nem? A fenti kijelentés egy 99% beválási esélyű, fél éves "előrejelzés" volt.

Ha a hónapok és a hetek, napok viszonylatát vizsgáljuk,akkor be kell, hogy lássuk - az évszakokon túl minden egyes ilyen rövidebb időszak (hónap, hét vagy nap) rendelkezik - bizonyos szórással - egy jellemző sokéves átlaghőmérséklettel, amit az utóbbi század historikus adatsoraiból levezethetünk.

Vagyis, egy nagyon-nagyon egyszerű "előrejelzés" készítésének a módja az is lehetne, hogyha - a világ legfejlettebb szuperszámítógépei által 2 hétre előre kiszámolt GFS modellejeinek eredményeit - kiegészítenénk még 2 héttel, ami már az adott évszak adott napjára vonatkozó átlaghőmérsékletet, csapadékmennyiséget vagy döntően jellemző időképet tartalmazná.

Hogy ennek lenne-e értelme? Persze, mivel beválási valószínűsége igenis magasabb, mint a "semminek"; és valljuk be - közülünk kevesen tudják fejből az egyes hónapok napjainak átlagos jellemzőit, így igenis informatív lehet még egy 30 éves átlag megjelenítése is.

A népi regulák

Sándor, József, Benedek; Medárd és Katalin-nap. Ugye mindenki ismeri a hozzájuk kapcsolódó regulákat?

Múltbeli egyezőség keresése

illusztrációEnnél persze jóval tudományosabb módon is meg lehet fogalmazni a sokéves átlagtól való várható eltéréseket, de ehhez sok-sok év jellemzőinek ismeretére van szükség, akár napi bontásban, 20-30 évre visszamenőleg; és persze ugyanezen jellemzőkre a jelenben, hogy összevethessük őket.

Tehát, ha feltételezzük, hogy jellemzően 4-5 féle lefolyása létezik március vagy április hónapnak, akkor - a jelenlegi helyzet ismeretében - ki kell választanunk azt a múltbéli időpillanatot, amikor a leghasonlóbbak voltak a kiindulási feltételek, és máris megkapjuk a teljes, előre vetíthető adatsort egy teljes hónapra előre hőmérsékletekkel, légnyomással, csapadékkal, időképekkel és egyéb jellemzőkkel együtt, napi bontásban. És mindezt csupán az imént felvázolt "vissza a jövőbe" módszerrel, majdhogynem könnyedén, szuperszámítógépek és milliárdnyi változót tartalmazó egyenlet megoldása nélkül.

Persze a fenti példa durva egyszerűsítés, hiszen nem csak 4 vagy 5 féle lefolyása lehet egy adott évszaknak, hanem sok száz, vagy sok ezer; mégis léteznek bizonyos altípusok, amelyek valamelyest beazonosíthatóak. Csak meg kell őket találni, és máris megvan az előrejelzésünk.

A makroszinoptikus helyzet megértése

illusztráció

Annak eldöntésére, hogy milyen "típusú" évben vagyunk éppen, egy meglehetősen komplex, mégis könnyen érthető módszert használunk. Közel 30 (egész pontosan az 1973 és 2000 közötti 28 év) historikus adatsorait vetjük össze a jelenlegivel egy több szempontú, több fordulós kiválasztási eljárás során. Az összehasonlításban nem csak a földfelszíni adatok vesznek részt, hanem a makroszinoptikus helyzet szempontjából jóval fontosabb rádiószondás mérések 3 dimenziós jellemzői, összevetve a legutóbbi nap éjfélkor, illetve délben történő felszállásaival.

Az eljárás során a 28 év mintegy 10 ezer napjából elsőkörben mintegy 100-at választunk ki, az európai időjárási helyzetet lehető legjobban leíró, szintén közel 100 rádiószondás felszállás alapján. A teljes lista olyan egzotikus helyeket is magába foglal, mint pl. Izland, illusztrációGrönland, az Északi-sark közelében lévő Murmanszk, vagy éppen a mediterránnak számító Földközi-tenger déli szigetei; ezek írják ugyanis le a legjobban hosszú távon azt a szinoptikus helyzetet, amely a későbbiekben hazánk időjárását is meghatározza; a trópusi vagy sarki eredetű légtömegek nagyléptékű áramlási irányát. Az atlanti-európai térségben ugyanis két jelentős ciklogenezis centrum található: az egyik az Észak-Atlanti régióban (Grönland/Izland környékén), a másik a Földközi-tenger vidékén. A Kárpát-medence időjárását mindkét térségből érkező ciklonok befolyásolják, ezért is fontos az adatok térben és időben széles skálája.

(Nem véletlen, hogy már több féle tipizálással is jelentkeztek a légkört kutató meteorológusok. Magyarországon meteorológiai körökben talán a legismertebb az ún. Péczely-féle makroszinoptikus besorolás, mely a nagytérségű légáramlási helyzetek tipizálása a ciklonális, illetve anticiklonális légnyomási rendszerek Kárpát-medencéhez viszonyított elhelyezkedése alapján. Péczely a besorolást az atlanti-európai térségre vonatkozó napi tengerszinti légnyomást ábrázoló térképek segítségével végezte el, végül 13 típust definiált.)

illusztrációHa sikerült kiválasztani a 100 leghasonlóbb helyzetet, akkor a második körben ezeket vetjük össze a numerikus modellek legfrissebb előrejelzéseivel (tehát a "múltbéli jövőket" a "mostani jövővel"). A legkisebb különbség keresésének elvével a 100-at leszűkítjük 10-re; ezek adják a saját, 30 napos variánsokat. Az ezek összevetéséből keletkező, a meteorológusok által "fáklyának" nevezett grafikonon a hasonlság alapján súlyozott átlag-görbéket kaphatunk, amelyek szépen követik a várható hőmérséklet-változási tendenciákat.

Vannak persze olyan jellemzők is, amelyek nem igazán súlyozhatóak számszerűen; például, hogy lesz-e zivatar vagy havazás, jégeső vagy hóvihar az adott napon. Ehhez a legutolsó körben ki kell választani a megmaradt 10-ből a leginkább hasonlónak tekintett egyetlen, konkrét múltbéli napot; a többi már gyerekjáték a historikus adatsorok alapján.

A fáklyadiagramról bővebben egy korábbi cikkünkben olvashatnak>>

A 30 napos előrejelzés korlátai

itt találhatnak olvasóink). Az is természetes, hogy minél hosszabb távú egy előrejelzés, annál bizonytalanabb a beválása.

A 2 hetet, vagy 15 napot nem azért szokták "elvi határként" emlegetni, mert ott hirtelen vége szakad a beválási függvénynek; egyszerűen csak ott már olyan alacsony a beválás, hogy már-már átcsap a jóslás kategóriájába. Ebben talán az kicsit igazságtalan, hogy ez egy meglehetősen önkényesen meghúzott határ; valójában az 1 és 2 hetes előrejelzés közti időszak is olyan bizonytalan, hogy a szuperszámítógépek kalkulációi semmivel sem jobbak, mint a népi regulák. Igazság szerint a legújabb, legmodernebb időjárási modellek is mindössze 3 nap után "szétcsúsznak", míg 5-7 nap távolságban sokszor már homlokegyenest egymás ellentéteit jósolják.

Mi értelme van akkor a hosszú távú prognózisoknak?

30 napos előrejelzésnek is. Annyi biztosan, mint a népi megfigyeléseknek; sőt, ha a 3-dimenziós időjárási szondaadatokat, és a könnyen elmosódó emlékek helyett konkrét historikus adatsorokat vetítjük előre, akkor annál jóval több is.

Lehet, sőt szinte bizonyos, hogy egy ilyen hosszú távú előrejelzés nem fogja mindig eltalálni, hogy esik-e majd az eső pl. 3 hét múlva bekövetkező hétvégén, vagy hogy lesz-e húsvétkor talajmenti fagy; viszont a hőmérséklet nagy léptékű alakulását, és magukat az eseménysorokat valószínűleg időben és sorrendhelyesen mutatja majd. Tehát, ha az előrejelzés lehűlést és esőt jósol egy adott napra, akkor az várható, hogy be is következik - csak éppen lehet, hogy nem az nap, hanem 3 nappal előtte, vagy utána. Ezt nem lehet pontosan meghatározni ekkora távolságból, de nagy általánosságban mégis kijelenthetjük; van valamilyen információnk arról, hogy milyen lehet 3, vagy 4 hét múlva az időjárás, és ez több, mint a semmi.

Alapozhatunk-e programokat, tervezhetünk-e kerti partit ennek alapján?

illusztrációPersze, de a fentiek, - és korábbi cikkünkben részletesen leírt korlátok miatt -  minél előrébb szaladunk a jövőbe, annál nagyobb az esélye, hogy néhány nappal melléfogjunk. Számítani semmiképpen nem lehet rá, hogy az a bizonyos eső, lehűlés vagy éppen ragyogóan tiszta és meleg nap pontosan a kinézett hétvége szombatjára esik majd. Az viszont szinte bizonyos, hogy nagy általánosságban a lehető legjobb közelítést kapjuk arra nézve, hogy mi várható a következő hetekben, hónapokban.

Tervezünk-e ennél hosszabb távú előrejelzést?

Elvileg semmi akadálya annak, hogy akár évszakos, vagy fél-egy éves előrejelzést vázoljunk fel napi bontásban, a fentiek alapján. Ha igaz az, hogy vannak bizonyos "típusú évek" időjárási szompontból, akkor ennek elvben lehet értelme. Hogy végül megvalósul-e, az majd nézőink igényeitől, és persze véleményétől függ majd - a mostani 30 napos verzió hasznosságának megítélésében.

Zárószó

A 30 napos előrejelzés előkészítése több hónapnyi fejlesztést és több száz órányi adatgyűjtést, hiányzó adatsorok kézzel történő pótlását igényelte, adatok származtatásával, hazai és nemzetközi (WMO, NOAA, histórikus OMSZ adatokból kiindulva). Egységes adatbázis nem állt rendelkezésre; ezt saját magunknak kellet elkészítenünk, sok-sok független forrás alapján. Reméljük, nem vétettünk túl sok hibát,és nézőink hasznosnak tartják majd fejlesztésünket.

illusztrációFelmérésünkben több mint 7000 látogatónk vett részt, amit nagyon köszönünk. A hosszabb távú előrejelzés az elsők között szerepelt a kívánságlistán, ezért is készülhetett el legkorábban. És hogy mi volt a második kívánság a listán?

Talán hamarosan az is megtudhatjuk.

Addig is várjuk minden nézőnk, látogatónk és észlelőnk véleményét, észrevételeit a 30 napos előrejelzéssel kapcsolatban. Köszönjük!

2010. március 16.
Az Időkép Csapata

Az atlanti-európai térségben két
jelentôs ciklogenezis centrum talál-
ható: az egyik az Észak-Atlanti
régióban (Grönland/Izland), a másik
a Földközi-tenger vidékén. A Kárpát-
medence idôjárását mindkét térség-
bôl érkezô ciklonok befolyásolják
Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés