4 fokot melegedett a Velencei-tó fél évszázad alatt
Nyáron átlagosan több mint 4 fokkal melegebb a tó vize, mint az 1970-es évek elején.
A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb tava, bár meglehetősen sekély, emiatt fürdőzésre kiválóan alkalmas. Ugyanakkor a tó sekélysége miatt rendkívül kitett az időjárás és az éghajlat változásainak.
Bizonyára sokan emlékeznek még, amikor 2022 szeptemberében a tó vízszintje rekord alacsonyra süllyedt a hónapokon át tartó szárazság és a tartós hőség okozta párolgás együttes hatásaként. A meleg víz és az alacsony vízállás egyaránt kedvezőtlenül hatnak a tavi ökoszisztémára.
A tó vízszintje a három évvel ezelőttihez képest sokat javult, bár ismét jelentős apadásnak indult a száraz, meleg időben.
Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, valamint Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa azt vizsgálták, hogy a tó mely évszakban melegedett a legjobban, és ez mennyire függ a levegő hőmérsékletétől. Az 1971-től 2024-ig tartó időszak tartó időszak méréseiből megállapítható, hogy
- A víz és a levegő nyári és éves átlaghőmérséklete között nagyon magas a korrelációs együttható, azaz nagy biztonsággal valószínűsíthető, hogy a levegő hőmérséklete jelentősen befolyásolja a tavit.
- Szinte minden évben és évszakban elmondható, hogy a Velencei-tó melegebb, mint a levegő: különösen ősszel és nyáron, legkevésbé pedig tavasszal.
- A hazai átlagnál jobban melegszik a Velencei-tó és annak környezete: 1971 óta a tó nyáron átlagosan több mint 4 fokkal lett melegebb.
- Az egyébként is magas nyári vízhőmérséklet nőtt a legjobban az évszakok közül, ami vélhetően a növekvő napsugárzásnak köszönhető
Összességében elmondható, hogy a kritikus időszakokban, főleg nyáron jelentősen melegedett a tó, amely kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, gyengíti a tó vízminőségét, és csökkenti annak vízszintjét. Ennek megfékezéséhez a globális kibocsátások mérséklésén túl azonnali beavatkozásra volna szükség regionális adaptációs stratégiák formájában.
Forrás: Másfélfok, borítókép: Agnes56
