illusztráció illusztráció

A cseh tornádó meteorológiai háttere

Pusztító tornádó csapott le Csehországban csütörtök kora este, becslések alapján erőssége akár EF3-as is lehetett.

Amerikába illő tornádó végzett jelentős pusztítást csütörtök kora este a csehországi Hodonínban. A hatalmas erejű forgószél

erőssége akár EF3-as is lehetett

a tornádók osztályozására szolgáló módosított Fujita-skálán.

Műhold-radar animáción:

Mi okozhatta a szokatlan erősségű tornádót?

Európát már napok óta egy hosszan elnyúló hidegfront szelte át, amely előbb Franciaországban és a Benelux állomokban, majd az Alpok térségében, Németországban és Lengyelországban is többfelé felhőszakadással, nagy méretű jéggel kísért szupercellákat eredményezett. Ezek kialakulását elsősegítette a front két oldala között kialakult jelentős horizontális hőmérséklet különbség, az óriási labilitás (nagy vertikális hőmérsékleti kontraszt) és a magasban a jet stream (futóáramlás) divergenciája.

A hét közepére ez a front Csehországot is elérte, itt a leghevesebb zivatarok szerdán és csütörtökön tomboltak. A cseh-szlovák határtól nem messze található Hodonínra csütürtökön a kora esti órákban csapott le a szupercellás vihar, mely pusztító erejű tornádóval, nagy méretű jéggel érkezett. 

A pénteki kárfelmérések alapján hivatalosan is előadták a dél-moráviai önkormányzatok légi fénykép-és videós dokumentációját. A tornádó nagyjából 26 km hosszú, 100-700 méter széles sávot érintett:

Forrás: Lukáš Ronge

A szupercellákat előrejelezni önmagában nem nehéz feladat, viszont azt, hogy melyik szupercellás zivatar okoz tornádót, és melyik nem, már jóval nagyobb fejtörést okoz a meteorológusoknak. A kutatások szeint a mezociklonok mindössze 5-10%-ához köthető tornádó. Ebből az következik, hogy még a legerősebb középszintű mezociklonokoz sem szükségszerűen kapcsolódnak tornádók.

Jelenleg két meteorológiai paraméter tűnik legígéretesebbnek a tornádós és nem tornádós szupercellák megkülönböztetésében. Egyrészt a planetáris határréteg (a felszínközeli keveredési réteg) páratartalma, másrészt az alacsony szintű vertikális szélnyírás, azaz a különböző magasságban fújó szelek eltérő irányának és erősségének mértéke.

A tornádós szupercellák kialakulásának a planetáris határréteg magas relatív páratartalma, ezáltal az alacsony kondenzációs szint (LCL) és a jelentős alacsony színtű vertikális szélnyírás kedvez. 

A csütörtök déli prágai rádiószondás felszállás és a meteorológiai modellek aznap 18 UTC-re szóló előrejelzései szerint teljesen adottak voltak a körülmények a térségében szupercellák létrejöttéhez:

illusztráció

Prágai rádiószondás felszállás csütörtök 12 UTC-kor (forrás: Meteocentre.com)

illusztráció

Szupercella kompozit paraméter alakulása

illusztráció

Bőven rendelkezésre állt konvektív hasznosítható energia

illusztráció

Jelentős alacsony szintű szélnyírás volt a térségben (térképek forrása: Meteologix.com)

Forrás: Szupercella.hu, borítókép: Jan Kolář

Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés