A fekete sarki fényt vizsgálták a NASA rakétái
Több rakétát is indított a NASA a múlt héten Alaszkából, hogy jobban megismerhessék a sarki fény viselkedését.
Nem mindennapi célpontot vett célba a NASA: az alaszkai Poker Flat bázisról több kutatórakétát indítottak, hogy közelebbről is „átvilágítsák” a sarki fények belső elektromos folyamatait. A fókuszban egy ritka jelenség áll, mégpedig a fekete sarki fény, ami valójában nem külön fény, hanem a ragyogó aurorán belüli sötét foltokat, íveket jelenti.
A február 9-i repülés főszereplője a beszédes nevű BADASS (Black and Diffuse Auroral Science Surveyor) kutatórekéta volt, amely rövid időre benézett a felső légkörbe, nagyjából 360 km körüli magasságig jutott, majd visszatért – közben pedig olyan méréseket gyűjtött, amikből kiderülhet, hogyan kapcsol „ellenkező irányba” az elektronáramlás.
De mitől fekete ez az aurora?
A fekete sarki fény akkor jön létre, amikor a napszélből érkező elektronok nem a Föld felé áramlanak, hanem éppen ellenkezőleg, a világűr felé lövellnek ki. Míg a hagyományos sarki fényt a bolygónk légkörébe csapódó, lefelé tartó elekrtonok okozzák, addig a sötét sarki fény ott keletkezik, ahol a pozitív töltésű elektromos mezők felfelé szívják az ionoszféra részecskéit az űrbe. Tulajdonképpen emiatt halványul el vagy tűnik el helyenként teljesen a felfénylés.
Másnap, február 10-én a GNEISS (Geophysical Non-Equilibrium Ionospheric System Science) is elindult, ráadásul két rakétával. A cél itt az volt, hogy a sarki fényben futó áramrendszerről egyfajta „3D-s pillanatképet” rakjanak össze – mintha rétegről rétegre feltérképeznék, hol és hogyan futnak az elektromos áramok az aurora alatt. Ezek a rakéták kb. 319 km magasságig jutottak.
Miért fontosak ezek a kutatások?
A sarki fény nem csak látvány: szorosan kapcsolódik az űridőjáráshoz és a geomágneses viharokhoz, amik a műholdaknál, rádiókapcsolatoknál, sőt akár földi elektromos hálózatoknál is tudnak kellemetlen meglepetéseket okozni. Minél jobban értjük az aurora „elektromos körét”, annál jobban lehet előre jelezni a kockázatokat.
A borítókép illusztráció