A meteorológus szemével: heves zivatarok a Dunántúlon

Elemző-összefoglaló cikkünkben ezúttal a május 2-i heves zivatarokkal foglalkozunk. Hogyan alakultak ki? Miért voltak ilyen erősek?

Május 2. szerda igencsak eseménydúsra sikeredett. Bár május eleje van a naptár szerint, de a szerdán tapasztalt időjárás inkább idézte a nyarat, mint a tavaszt. Kifejezetten meleg, fülledt volt a levegő, többfelé alakultak 30 fok körül a hőmérsékletek. Ha pedig nyárias meleg, akkor nyárias zivatarok. Cikkünkben a szerdai nap eseményeit tárgyaljuk ki meteorológiai szempontból.

A szinoptikus helyzetet tekintve a Kárpát-medence egy tőlünk délnyugatra lévő mediterrán ciklon előoldali áramlási rendszerében foglalt helyet. Emiatt élénk délkeleti áramlás volt jellemző, ami jelentősen hozzájárult a levegő felmelegedéséhez.

A május 2-án észlelőink mért legmagasabb hőmérsékletek

Ezzel együtt ugyanakkor szárazabb levegő érkezett felszín közelébe, ami nem kedvezett a zivatarok számára. Ezért volt egész nap túlnyomóan száraz, csapadékmentes az idő a Dunától keletre.

A zivataroknak kedvezőbb nedvességi viszonyok a Dunántúlon áltak rendelkezésre, valamint az északi tájakra is jutott kevés nedvesség. Nyugatra a magasabb (850 hPa, azaz kb. 1500 méter) légrétegben a meleg, nedves szállítószalag szállított nedvessebb levegőt. Ez a nedves szállítószalag a zivatarok kialakulásán kívül azok hosszú ideig való fennmaradását is biztosította, hiszen energiával és nedvességgel látta el a cellákat. A konvektív hasznosítható pontenciális energia (CAPE) jelentős mennyiségben volt jelen, nagyjából 1500-2000 J/kg körüli értékeket vártak a modellek, de volt olyan modell, amely ettől több energiával számolt. Egy zivatar kialakulásához ennek tizede is elég lenne. A légkör berobbanásához szükséges kezdő löketet túlnyomóan ezúttal is felszíni konvergenciavonalak adták meg. 

Az előrejelzések alapján tehát nyugaton minden adott volt az erős zivatarok megjelenéséhez. A száraz alsó légkör és az erős feláramlások miatt pedig komoly esély mutatkozott a zivatarokat kísérő jégeső, valamint viharos kifutószél kialakulásához.

Az első zivatarok délután 3 óra után kezdtek kipattanni. Ekkor már elég nagy volt a hőség, szinte forrt a légkör, intenzív volt a gomolyfelhő-képződés. Végül egy nagyon szép, egycellás zivatar alakult ki Budapesttől északra. Azonban - mint az egycellás zivatarok általában - nem volt túl hosszú életű, hamarosan fel is oszlott.

Egycellás zivatar Ifj. Németh Lajos fotóján, köszönjük!

Kmo fotója, köszönjük!

Ezzel párhuzamosan délnyugaton, a szlovén határ közelében is kezdett beindulni a légkör. Ebben a régióban rövid időn belül több cella is kialakult, és bár a előrejelzések nem vártak a szupercellák megjelenéséhez szükséges nagyságú szélnyírást, ennek ellenére akadtak szupercella gyanús zivatarok, melyek a szlovén-magyar határvonal közelében mozgolódtak.

Ilyen volt az is, amely fél 8 után jelent meg magyarszombatfai kameránkon. A kamerafotón egy falfelhő körvonalazódik, ami a szupercellák egyik fő ismertető jegye. Emellett a radaron is észlelhető volt a környékbeli cellák alapáramlástól kissé eltérő, olykor rotáló mozgása.

Randagó által üzemeltetett magyarszombatfai kameránk képe. Piros nyíl jelöli a falfelhőt helyét

Az itteni zivatarok produkálták a legnagyobb, ún. szignifikáns (5 centimétert meghaladó) jégszemeket, Lenti környéki csapadékautomatánk pedig 29 miliméternyi csapadékot regisztrált (a szlovén oldalon ettől jóval több is lehullhatott). Ezen heves események is szupercella jelenlétére utaltak.

Macy01 fotói Lenti környékéről, köszönjük

Külön érdekesség, hogy az Őrségben tevékenykedő zivatar meglehetősen pollendús levegőt szippantott be Kétvölgy környékén a közeli erdőségek felől, mely az itt elhelyezett webkameránkon gyönyörűen megjelent:

(Üzemeltető: ZNET Telekom Zrt.)

Délután 5 óra után aztán kezdtek kialakulni a Balatontól délre azok a zivatarok, melyek később Fonyód, Badacsony és Keszthely környékét is elérték. Ezeket a zivatarokat is felhőszakadás és jégeső kísérte, de ezek már "csak" borsó és cseresznye nagyságúak voltak. 

A Balatontól délre berobbanó zivatarok kissomlyói kameránk felvételén (Üzemeltető: Microweb Internet - Remicro Kft.)

Pintér István fotója, köszönjük!

Nightwis fotója, köszönjük!

Nyuszi1977 fotója Fonyódról, köszönjük!

Napnyugtára a nyugaton és a Balatonnál kialakult zivatarok összeolvadtak a Horvátország felől érkező zivatarrendszerrel, melyenek eredményeként egy ún. mezoléptékű konvektív rendszer (MKR) alakult ki. A rendszer méreteit a műholdképek adják vissza legjobban. Az összeolvadó zivatarfelhők együttesen egy hatalmas, fél Magyarországot betakaró zivatarfelhőt alakítottak ki:

Az MKR belsejében lévő zivatarok erősségét jól mutatják a zivatarfelhők túlnyúló, a sztratoszférába behatoló csúcsai, melyek az erőteljes feláramlások szép bizonyítékai. Ezek magassága kb. 14 kilométer körül volt, ahol már -70 fokos is a levegő hőmérséklete:

Az esti órákban a rendszer északnyugat felé haladva Ausztria felé vette az irányt heves villámtevékenység közepette. Erős zivatar érte el Szombathely és Sopron környékét is. A Sopron melletti Ágfalva környékén egy tuba is megjelent, melyről nehéz megmondani, hogy mezociklonális (szupercellához kapcsolódó) vagy nem-mezociklonális volt. 

Borosdoktor fotója, köszönjük!

Hódos Tamás fotója a Sé környéki villámokról, köszönjük!

Zeo fotója az esti villámshowról, köszönjük!

Bécs környékén azonban már nagy valószínűséggel szupercella produkálta a várostól nem messze kialakuló mezociklonális tornádót. 

A zivatarok végül késő este hagyták el hazánk területét, lassan elcsendesedett a légkör, de valószínűleg még sokáig voltak láthatók a nyugat felé távozó hatalmas zivatarrendszer villámfényei.

Borítókép: Pintér István