illusztráció illusztráció

Kitörés fenyeget

Az izland Katla vulkán újabb kitöréseket produkálhat, mely a sziget gleccsereinek jegét megolvasztva komoly problémákat okozhat.

Bizonyára mindenki emlékszik még arra a felkavarodásra, amelyet 2010. áprilisában az izlandi Eyjafjöll vulkán kitörése okozott: Európa felett gyakorlatilag teljesen megbénult a légi közlekedés. A vulkanológusok szerint azonban a következő években egy másik tűzhányó, a Katla kitörésének esélye is megnövekedhet, amely a korábbinál sokkal összetettebb problémákat is generálhat.

(Nem is olyan) Apró jelek

A Katla egy kisebb kitörése idén júliusban olyannyira megolvasztotta a környező gleccsereket, hogy a kialakuló jeges áramlatok még egy főút hídját is elsodorták. Pall Einarsson az Izlandi Egyetemen 40 éve tanulmányozza a helyi vulkánok aktivitását, véleménye szerint ez a kitörés a komolyabb események előhírnöke volt, szerinte a vulkán új periódusához érkezett.

Az 1512 m magas Katla kitörése akár nagyobb problémákat is okozhatna, ugyanis ha feltörne belőle a forró láva, az megolvaszthatná a gleccserek jegét, így az ország partvidékére több milliárd liter víz zúdulna rá, majd ömlene bele az Atlanti-óceánba, mely a tengerszint - egyelőre kérdéses mértékű - megemelkedésével is járhatna (érdemes megjegyezni, hogy Izlandon található a világ 3. legnagyobb, összefüggő jégtakarója). Talán további figyelemre adhat okot, hogy Ford Cochran, a National Geographic szakértője szerint az utóbbi napokban kiugró szeizmikus aktivitást észleltek a környéken.

Mi ad még okot a gyanakvásra?

A Katla már hosszú ideje inaktív, nyugalmi szakasza pedig 40-80 év közé tehető, mondhatni lassan eljön az ideje egy újabb aktív időszaknak. 1918-ban egy erőteljesebb kitöréskor komplett jéghegyeket sodort az óceánba.

Az 1783-as kitörés a felső légkörbe került kén-dioxid a levegőbe jutva szulfát aeroszolokat képzett, ez pedig globális lehűléshez, a monszunáramlások megváltozásához, áttételesen pedig forradalmakhoz vezetett.

Mi a szakember véleménye?

"A kalderát fedő jégsapkát a vulkáni tevékenység csakugyan megolvaszthatja, de ez legrosszabb esetben is csak a jeges iszap áradásához vezethet" - nyilatkozta az Indexnek Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék vezetője. "A környezetet és az infrastruktúrát ez ugyan komolyan károsíthatja károsíthatja, és a sodrás hatalmas kőtömböket szórhat szét a sík partvidéken, de a tengerszint megemelkedése szerinte nem reális veszély."

 

Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés