Algainvázió veszélyeztette a balatoni főszezont

| 2019. szeptember 5. 13:18 | Frissítve:
Algarobbanástól zöldült be nyár végére a Balaton vize. Nem tudni mi váltotta ki az algák szaporodását, és azt sem, hogy egyszeri-e az eset.

Hajszálon múlt, hogy egy rendkívüli algainvázió nem tette tönkre a balatoni főszezont. A tó nyugati végétől augusztus második felében indult folyamatban az a legijesztőbb, hogy igazán nem tudjuk, mi és miért történt, mikor várható esetleg hasonló. A Balatontipp.hu utánajárt a kérdéskörnek, az Ő soraikat olvashatjuk:

Az augusztusi ünnepek után Keszthely környékéről többen adtak hangot észrevételüknek, miszerint egyre zöldebb a Balaton vize. Szerencsére csak a nyár végén jött az algarobbanás, és a zöld színt adó fecskemoszatok voltak többségben. Az évtizedekkel ezelőtt sűrűn használt meghatározással élve olyan, mint valami hígított spenótkrémleves, ami fürdés után az ember testén is nyomot hagy. A látható zöldülés augusztus végére már Tihanyt is megközelítette. Olyan helyzet kezdett kialakulni, amilyennel utoljára az 1990-es évek elején, közepén találkozhattunk.

,

Látványnak nagyon szép a zöldben játszó Balaton, de problémákra figyelmeztethet – Fotó: Győrffy Árpád

Győrffy Árpád a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetben próbált választ kapni arra, hogy mi történt. Valóban arról van-e szó, aminek látszik, valóban újra algásodik a Balaton? Az intézetben nem lepődtek meg a kérdéseken. Mint kiderült, Vörös Lajos professzor már jóval a felvetés előtt elkezdte keresni a választ a problémára, amit ők saját mérési adatokból is kiolvashattak.

– Az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni a foszforterhelés csökkentését elősegítő vízminőségvédelmi nagyberuházások eredményeként – mesélt az előzményekről a professzor. – Az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként. De ugyanezt találnánk akkor is, ha még tíz évet visszamennénk. Intézetünk 2019 augusztus 26-i mérési eredményei azonban valami teljesen váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását jelezték. Ekkor a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 µg/l volt. De nem csak a Keszthelyi-öbölben tapasztaltunk ilyen változást, a szomszédos Szigligeti-medencében is 66 µg/l volt az a-klorofill koncentráció értéke. Ez azt jelenti, hogy az algainvázió átterjedt erre a medencére is.

Az algabiomassza (a-klorofill) változásai a Keszthelyi-medencében 2009-2019 között – a végén az augusztus végi csúccsal- Forrás: Vörös Lajos

– Milyen algákról van szó, mennyire veszélyeztetik a víz használatát, a fürdést, ivóvíz kinyerést?

– A mikroszkópi vizsgálat megmutatta, hogy az algaegyüttes diverzitása rendkívül kicsi, mindössze két algafaj alkotta a fitoplanktont, a légköri molekuláris nitrogén megkötésére képes fonalas cianobaktérium és egy páncélos ostoros alga, a fecskemoszat a tóban korábban sohasem észlelt tömege. Az utóbbi algafaj dominálta a fitoplanktont, ez alkotta a biomassza 65%-át, ami a vízminőség szempontjából szerencsés körülmény, hiszen a WHO ajánlása szerint ha az a-klorofll koncentráció meghaladja a 75 µg/l értéket, és cianobaktériumok dominálnak, akkor ebben a vízben nem ajánlatos fürödni. A magyar szabályozás ennél szigorúbb, az 50 µg/l-nél vonja meg a határt. Ez az állapot eddig nem következett be, mert ahogy mondtam, nálunk a fecskemoszat dominálta a fitoplanktont. De közel járunk a kritikus határhoz. A váratlan algatömegprodukció még nem ért véget, de szerencsére csak az üdülési szezon végén jelentkezett.

Az alakjuk alapján fecskemoszatnak nevezett, 0,1 mm nagyságú páncélos ostoros algák és a pálcika alakú fonalas cianobaktériumok a Keszthelyi-medencében 2019 augusztus 25-én – szerencsére a fecskemoszatok voltak többségben – Forrás: Vörös Lajos

– Hogyan került ilyen sok alga a Balatonba? Talán a Zalán át a Kis-Balatonból érkeztek?

– A Kis-Balaton tározórendszerében is nagyon sok alga található, de azok egészen más fajok mint a Balatonban. Ezek az algák a Balatonban fejlődtek ki, de a fejlődésükhöz szükséges tápelemeket, a jelentősen megnőtt mennyiségű nitrogént és a foszfort valóban a Zala vize hozta. Ezt erősíti egy másik adatsorunk, ami azt mutatja, hogy a Zalán át a Balatonba kerülő foszformennyiség június elején a korábbi érték duplájára emelkedett, és ugyanígy duplájára nőtt a tóba érkező nitrogén mennyisége is. Ez mindenképp hatással lehetett az algák szaporodására.

– Mi válthatta ki a Balatonba jutó foszfor és a nitrogén mennyiségének ilyen drasztikus megemelkedését?

– A megnövekedett mennyiség biztosan összefügg a tározórendszerben zajló, és sajnos ismeretlen biokémiai folyamatokkal. Mi a Balatonban végzünk méréseket. Pénzért hozzájuthatunk azokhoz az adatokhoz is, amiket a Vízügy napi rendszerességgel mér Fenékpusztánál a Zalán át a Balatonba érkező víz, illetve a foszfor és nitrogén mennyiségéről. Rendkívül fontos adatokról van szó, mert innen kapja a Balaton a befolyó vizek felét. Nagyon fontos lenne, hogy ezekkel az adatokkal dolgozni tudjunk, de ez sem lenne elegendő. Ha előre látni akarjuk, mire számíthatunk, és esetleg befolyásolni is szeretnénk a folyamatokat, akkor azt is tudnunk kellene, mi zajlik a Kis-Balatonban. A teljes elárasztás óta egy több mint 70 négyzetkilométeres területről van szó, ami még egyszer akkora, mint a Balaton Keszthelyi-medencéje. Egy óriási vadvízország mocsárvilággal, rengeteg rothadó növénnyel, amiről nem sokat tudunk. Ha fel akarunk készülni az ilyen helyzetek kezelésére, akkor mielőbb el kell indítani az érintettek bevonásával egy olyan közös kutatási programot, amivel kiderítjük a háttérben zajló folyamatokat.

Utoljára 1994 nyarán mértek ilyen magas értékeket – mutatja a több évtizedet átfogó adatsoron Vörös Lajos professzor. Ha fel akarunk készülni a mostanihoz hasonló helyzetek kezelésére, akkor mielőbb el kell indítani egy kutatási programot, amivel kiderítjük a háttérben zajló folyamatokat – figyelmeztet a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet kutatója – Fotó: Győrffy Árpád

Forrás és borítókép: Győrffy Árpád / Balatonitipp.hu


hirdetés


Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Van egy jó időjárás képed?

Fénykép beküldése
Tölts fel fotót!

Figyelmeztetés mára:

Figyelmeztető előrejelzés mára
hirdetés
Legutóbbi észlelések
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2019. Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak