Szerda hajnalban is világítottak a felhők

Időkép | 2017. június 21. 8:42 | Frissítve:

Jónás Károly Soroksárról kapta lencsevégre szerda hajnalban az akár 70-80 kilométer magasra is jutó, fénylő jégszemeket.

Fotók: Jónás Károly, köszönjük!

Mik is azok az éjszakai világító felhők?

A világító felhőkről nem sokat tudunk azon kívül, hogy rendkívül magasan képződnek - általában 70-80 km-el a tengerszint felett jelennek meg a mezoszféra felső harmadában. Összehasonlításképpen - az alacsony szintű, legáltalánosabban "bárányfelhő"-ként ismert, barátságos cumulusok általában 2-3 km magasan úszkálnak, míg a tropopauzát is átütő zivatarfelhők üllői (vagy éppen az égboltot fátyolosan beterítő cirrusok) 10-12 km magasan lebegnek, az utasszállító gépekkel szinte egy síkban.

Tudományos meghatározás szerint az éjszakai világító felhő vagy poláris mezoszférikus felhő olyan optikai jelenség a felső légkörben, amelyet a mély szürkület idején szoktak megfigyelni. Kialakulására és viselkedésére még nem született teljes magyarázat. Vízjég 40-100 nanométer átmérőjű kristályai okozzák, amelyek porszemcsékre telepednek, és visszaverik a már horizont alatt lévő Nap fényét. 

A ritka, világító felhőket kizárólag a nyári hónapokban figyelhetjük meg az  50 és 70° szélességi fokok között a mezoszférában, mintegy 75 és 85 km magasságban.

A látványosság általában egy órával napnyugta után vagy ennyivel napkelte előtt a legszebb azon nyári hetek során, amikor a mezoszféra hőmérsékleti és páratartalmi viszonyai kedvezőek. Tapasztalatok szerint Magyarországról kb. június közepétől augusztus elejéig van esély a megpillantására.

Az éjszakai világító felhőt néha nehéz megkülönböztetni a magas szintű felhőzettől, amikor azonban tényleg világító felhőt látunk, tudni fogjuk, hogy azzal van dolgunk: kékes fényét semmivel sem lehet összekeverni. Ahhoz, hogy láthatóvá váljon a mezoszférában a Napnak legalább 6 és legfeljebb 16 fokkal kell a horizont alatt tartózkodnia.

A világító felhők fényét egyébként a horizont mögött már mélyre süllyedt nap adja, amint alulról megvilágítja az akár -120 fokos jégkristályokat. Mivel alig egy évszázada tudunk egyáltalán létezésükről, ismereteink igen korlátozottak - nem tudjuk pontosan, miként jönnek létre, és hogy hogyan tudnak olyan gyorsan sodródni a mezoszférában (ezt a magasságot semmilyen repülőgép nem éri el - még a meteorológiai szondák sem - kizárólag az interkontinentális rakéták, illetve az űrhajók érik el és néhány másodperc alatt keresztül is hatolnak rajta).

Egyébként éppen ez az a magasságtartomány, ahová a szintén oly különleges és ritka jelenségek, mint a villámláshoz kapcsolódó magaslégköri kisülések - manók, vörös lidércek és kék jetek - is megfigyelhetőek.

A jövőben talán többet is megtudhatunk majd ezekről az éji délibábokról addig is - csodájuk szépségüket.




Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni. BejelentkezésRegisztráció




Kapcsolódó hírek

Hozzászólások

  • Aki esetleg jobban ért a vizuális megjelenítésekből annak javaslom az alábbi linken található ábra megtekintését. Mind az ami le van írva egy ábrán megtekintheti zöld keretezett részben a téma tárgya.
    http://kephost.com/images/2017/06/17/2017_NLC_Pezi.jpg
    Egyébként nemrég olvastam az űridőjárás megfigyelői aggódnak merthogy az idén a tavalyihoz képest kevesebb a fenti jelenség megfigyelése. Ezt az idén Földünk, északi félteken tapasztalt "rendkívüli" poláris felmelegedésével magyarázzák.

Nálad milyen az idő?

Van egy jó időjárás képed?

Tölts fel fotót!

Figyelmeztetés:

Riasztás
hirdetés
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2017. Adaptive Média Facebook Twitter Google+
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogi közlemény | Elvihető tartalmak