Fénypillérek az éjszakában

| 2011. február 4. 22:33 | Frissítve:
Ez a ritka, ám nem kevésbé bámulatos légköroptikai jelenség elsősorban télen figyelhető meg, a formák kialakulásával kapcsolatban több elmélet is létezik.

Újabb mesébe illően szép, mégis bizonyítottan létező és tudományosan elismert, meg- magyarázható felvételek kivételes gyűjteményével ajándékozzuk meg érdeklődő nézőinket. Az utóbbi napokban számtalan fotó készült az ún. fénypillérek jelenségéről, amely hihetetlenül kontrasztos, világító, függőleges oszlopokat fest a téli éjszakai égboltra bármely mesterséges, vagy természetes fényforrás felett.

A pillérek néha úgy ragyognak, mintha lézerkardok lennének a Csillagok Háborúja c. film díszleteiből összeválogatva. Még különösebb esetekben szaggatottak is lehetnek vagy éppen felfelé haladva ívesen "kiszélesedhetnek" - ilyenkor tényleg olyan érzése támadhat a szemlélőnek, mintha a mennyboltot támasztanák alá valamilyen titokzatos erő segítségével.

A jelenség - tudományos hátterét tekintve - egy icipicit hasonlít a szivárványhoz, csak éppen itt nem esőcseppeken, hanem fagyott, lebegő jégkristályokon törik meg és tükröződik vissza a fény. Ha a légrétegekben felfelé haladva változik a jégkristályok sűrűsége, akkor előfordulhat, hogy a pillérek helyenkét eltűnnek, majd újra megjelennek, és egészen különleges formákat vehetnek fel - ha pedig mindez egy légköri eseménnyel, pl. egy hullócsillag felfénylésével párosul, akkor egészen misztikus, kaleidoszkóp-szerű mintázatokat rajzolhat az égre.

Mindazonáltal ahogy azt a bevezetőben is írtuk, bár a jelenség kialakulásának okai jól ismertek, bizonyos formációk (például az ívesen kiszélesedő pillérek) létrejöttére többféle meteorológiai magyarázata is létezik. A jelenségről még részletesebb magyarázatot a Wikipédia oldalán találhatatnak érdeklődő nézőink, a népszerű képkereső alkalmazások segítségével pedig további nagyszerű felvételekben gyönyörködhetünk.

Frissítve - "A fényoszlopok a levegőben lebegő jégkristályokról visszaverődő fény hatására jönnek létre, ahogyan a fenti kis ábrán is látható. Fénytörésről ezen halójelenség esetében szó sincs. A jégkristályok alakja hatszög alapú hasáb vagy hatszög alapú lap lehet. Hasábkristályok jelenlétében egy másik halójelenség is létrejöhet, ez pedig a képen is látható V alakú felső érintő ív. Ez kb. 22 fok távolságra helyezkedik el a fényforrástól, mely jelen esetben nem a Nap vagy a Hold, hanem a lámpa. A napmagasság változásával ennek formája nem kizárólag V alakú lehet, hanem madárszárny szerűen szétnyílik. Viszont a lámpa magassága értelemszerűen nem fog változni, tehát erős fényű lámpák esetében a vastag, látványos fényoszlopok tetején mindig ilyen V alakú felső érintő ív fog megjelenni. Ez persze nagyon ritka, hiszen ehhez tökéletes morfológiájú jégkristályok kellenek, amik ritkán állnak rendelkezésre. Legtöbbször a fényoszlopok csupán magukban vannak jelen és színük mindig olyan lesz, amilyen színű fényforrás felett látszanak. Ahogy azt néhány hozzászólásban is olvashattuk, néha hazánkból is láthatók ezek a fényoszlopok, ám a kialakulásukhoz szükséges körülmények viszonylag ritkán vannak jelen." (A kiegészítést Farkas Alexandra légköroptikai kutató küldte el szerkeszőségünkbe, aki az atoptics.co.uk oldalt ajánlotta érdeklődő nézőink figyelmébe. Köszönjük! -a szerk)

Néhány lenyűgöző fotó a közelmúltból, kommentár nélkül

 

(Forrás - National Geographic, Flickr, Englishrussia)

Ha érdeklődő nézőink, olvasóink is láttak vagy tapasztaltak már ilyet, esetleg fotójuk is van róla, azt köszönettel várjuk Képtárunk légköroptikával foglalkozó albumába - egyébként pedig várjuk látogatóink véleményét, hozzászólását, élménybeszámolóit. 

Köszönjük!


hirdetés


Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Van egy jó időjárás képed?

Fénykép beküldése
Tölts fel fotót!

Figyelmeztetés mára:

Figyelmeztető előrejelzés mára
hirdetés
Legutóbbi észlelések
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2019. Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak