illusztráció illusztráció

Gabonakörök és gömbvillámok

Nem csak az égen, hanem a földön is újra és újra megjelennek döbbenetes formák. Egy régi-új ügyet járunk körül ismét, kicsit más szempontból.

illusztrációÉrdekes módon a 90-es évek egyik legnépszerűbb, misztikus, ufós (néha kissé mulatságos) scifi-sorozata, az X-akták egyáltalán nem foglalkozott az utóbbi 20 év egyik legnagyobb rejtélyével - a gabonakörök létével és létrejöttük okával, vagy létrehozóik lehetséges céljaival.

Mulder és Scully ügynökök helyett mi most megtesszük, méghozzá úgy, hogy megvizsgáljuk azok lehetséges kapcsolatát eddig ismeretlen vagy alig ismert természti- és időjárási jelenségekkel, mint amilyenek például a tornádókkal együtt megjelenő gömbvillámok vagy azt kísérő lidércfények.

 

Az előjáték

A gabonakörök közel 2 évtizeddel ezelőtt tűntek fel legelőször, és ekkor - mintegy húsz évvel ezelőtt - valóban még csak egyszerű "körök" voltak. A legtöbbször Kansas végtelen kukorica-ülteltvényein, vagy éppen Írország távoli, kevésbé ismert vidékein vették észre őket -  repülőgépről, mert hogy a klasszikus gabonaköröket máshonnan látni nem lehet; a sík mezőn, szemmagasságból, a kalászok és levelek szintjéből egyszerűen beleolvadnak a tájba.

Ez már önmagában is érdekes - a Nazca-vonalakhoz hasonlóan, bárkik is készítették őket (már persze ha tudatos alkotásnak tekintjük őket), a cél mindenképpen a felülről történő látásmód képességét igényelte, legalábbis a nézők szempontjából mindenképpen.

Akkor a tudományos világ nem nagyon foglalkozott vele, egyszerű csalásnak és/vagy gyerekcsínynek tekintették őket, és megmosolyogták a köröknek túl nagy jelentőséget tulajdonító ufó-hívők lelekes táborát.

Ha a legelső (2 évtizeddel ezelőtti) gabonaköröket nézzük, valóban egyet kell, hogy értsünk; hiszen a körkörösen letaposott kukorica- vagy búzaszárak tényleg készülhettek akár egy-két szórakozni és feltűnni vágyó tinédzser által, mindössze egyetlen zsineg, egy földbe letűzött karó, és egy nagy taposó-deszka segítségével. A körök egy (jelentős) részéről utólag valóban ki is derült, hogy tényleg hamisítványok; sokszor maguk az alkotók jelenttték be büszkén a csalást, miután a bulvárlapok napokig a címoldalon hozták a bizarr formációkról készült légifotókat. Az átverés-hullám idővel lecsengett, és a média "megunta" a jelenséget; 5-10 évig alig lehetett hallani róla.

Az evolúció

Ez új lendületet adott a kutatásoknak, és néhányan olyan komolyan vették mindezt, hogy szinte szektának nevezhető közösségeket alapítottak a gabona-körök csodálatának adózva; isteni jelnek tekintették őket, és életüket annak szentelték, hogy megpróbálják kideríteni, mi állhat az események hátterében. Ezek a csoportok a társadalmi rétegek széles spektrumát érintették, mind műveltségi szint, mind életkor, nem és foglalkozás szempontjából; az elvakult hívőktől a jelenséget tudományosan megmagyarázni próbáló egyetemi professzorokig.

Megjelentek a szám- és forma-misztikával foglalkozó csoportok, akik addig-addig játszottak a formák méretével, az azokat összekötő vonalak hosszával, szögével és arányaival, amíg meg nem találták bennük a saját Szent Gráljukat; legyen az a Pi értéke, a prímszámok vagy éppen a természetes logaritmus alapja.

Aztán, ahogy egy évtizeddel ezelőtt is, a vita meddőnek bizonyult, és megintcsak ráuntak az emberek; alig-alig foglalkozott valaki a jelenséggel. Az millenium mégis rácáfolt arra, hogy a gabonakörök bonyolultsága nem fokozható tovább; a 2000-es évek első évtizede soha nem látott, idegen szimbólumok végtelen és felfoghatatlan formagazdagságát hozta magával, földön és égen egyaránt.

A jelen

A legtöbb, ún. 3. generációs gabonakör általában holografikus jellegű. Sokször több száz méter nagyságúak, akár több ezer független elemből is állhatnak, és minden egyes apró rész valamilyen módon az egész összhatását hordozza. Egyenes vonalakat alig tartalmaznak;sokkal jellemzőbbek rájuk a csavarodó ívek, spirálok és örvények; önmagukba visszatérő, földöntúli hatású formák, motívumok és szimbólumok. És ami a legérdekesebb, megjelenésük nem korlátozódik sem egy országra, kontinensre vagy tájegységre sem - a misztikus eredetű formák egymástól több ezer kilométerre lévő farmokon, ültetvényeken tűnnek fel szinte egyszerre, Észak-Amerikától Európán és Ázsián át Ausztráliáig.

És ha mindez nem lene elég, már nem csak a gabonatáblákon bukkannak fel: ugyanezeket a köröket megfigyelték hóban, jégen, és a sivatag homokjában is; az Anktartisztól a Szaharáig szinte mindenütt.

Tudományos kutatás

Ahogy lenni szokott, a szkeptikusok is hallatták hangjukat, sőt, tettek is; nem egy esetben a kamrák nyilvánossága előtt másoltak le gabonaköröket azok, akik kihívásnak tarottták a misztikum leleplezését. Tény viszont, hogy csak nagyon-nagyon egyszerű köröket sikerült létrehozniuk, hosszú idő alatt; nézzük inkább, mire jutottak az világ élvonalába tartozó egyetemek.

A MIT egy igen összetett, komplex kutatási programja, mely hallgatóinak segítségével megkísérelt létehozni egy minden szempontból hiteles gabonakört, rendelkezik a legtöbb, "igazi" gabonakörre vonatkozónak hitt vagy vélt jellemzővel - ezek közé tartozik a törés nélkül meghajlított szárak; a termőföldben megnövekedett, magas sugárzás hőmérsékletre jellemző apró, szemmel észrevehetetlen, kvarc-szerűen összeolvadt fémgolyók, és persze a mértani tökéletesség netovábbja.

A kísérletet egy dokumentumfilm formájában a National Geographic, illetve a Discovery is bemutatta; íme a tények.

A hallgatók feladata az volt, hogy egyetlen éjszaka (éjféltől hajnali 4-ig) tartó időszak alatt hozzanak létre egy olyan formációt, ami 2, független körből, egy őket összekötő vonalból áll, mértanilag tökéletes, és ugyanolyan mikroszkopikus, olvadt fém-részecskék borítják, mit az ufó-leszállóhelynek hitt eredetiket.

A kísérletben részt vevők a létező legmodernebb labortechnológiát használhatták; lézeres szintmérőket, GPS-t, irányított magnetron-hullámokat (mint a mikrohullámú sütőben), illetve a legújabb pirotechnikai eszközöket. Összesn 5-en vehettek részt a feladat végrehajtásában.

A feladatot sikerült megoldaniuk, de éppen hogy csak. Hajnali 4 előtt néhány perccel már pirotechhnikai robbantást kellet végrehajtani, hogy szétszórják a fémrészecskéket. A két kör mindazonáltal elkészült; mire a nap felkelt, két tökéletes, egyenes vonallal öszekötött gabonakör várta az ellenőrző-helikoptert, mintha csak a valóságban lennénk (és egy permetező-repülő pilótáját szembesítenénk a látottakkal).

Akkor most bizonyítottnak vehetjük a hamisítás lehetőségét?

illusztrációIgen is, és nem is. A hallgatók megoldották ugyan a feladatot, de alig-alig sikerült egy éjszaka alatt, ötüknek. A világ legmodernebb navigációs, pozícionáló és szimulációs berendezései álltak a rendelkezésükre. Óriási stáb állt mögöttük, akik biztosították a szükségs feltételeket, (fény, elektromos áram a mikrohullámú rezonátorokhoz, lézeres pozícionálás - stb). Két önálló kört sikerült létrehozniuk, amit 1 vonal összeköt, 4 óra alatt.

Ez mit bizonyít?

Bizonyítja, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló eszközökkel igenis lehetséges létrehozni (hamisítani?) a gabonaköröket.

Viszont, éppúgy hitelesnek tekinthető beszámolók (pilóták, mezőgazdasági szakértők) szerint több helyen is akár fél óra(!) alatt ennél tízszer nagyobb, több ezer elembő álló, képtelen, holografikus szimbólum-rendszerek keletkeztek a mezőségi földeken, csupán annyi idő alatt, amíg a permetező repülőgép megtett egy kört a földek felett.

Tehát, a lehetőség adott; az idő- illetve technnológiai, emberi erőforrás-tényező viszont erősen korlátozott. Konkrétan, a mellékelt képeken látható bonyolultságú minták létrehozásához nem egy, öt vagy 30 perc, és nem 1, 3 vagy 5 ember szükséges - ennél sokkal több. Lássuk, mi kellene egy ilyen (fél óra alatt megjelenő), 3. generációs holografikus gabonakör emberi hamisításához.

A legkomplexebb formák megvalósíthatósága

illusztrációKezdjük a mértani tökéletességgel. A megfigyelt holografikus formák fél-1 méterre pontosak, a lakossági GPS navigáció viszont csak 5-10 méteren belül ad pontos eredményt. Ezt persze kombinálni lehet lézeres pozícionálókkal, éjjellátó szemüvegekkel, statisztikai átlagolással és rengeteg (számítgépet igénylő) pontostással. Ez sok-sok időt és embert vesz igénybe.

Nézzük a független (egymáshoz illeszkedő) formák kialakítását. Ahhoz, hogy a több száz, vagy több ezer egymáshoz illeszkedő, önmgában is szimmetrikus elemet emberi erővel kialakítsuk, több száz önkéntesre lenne szükség, és minimum egy egész, hosszú éjszakára, még ha a pozícionálás és a kommunikáció, logisztika tökéletes is.

A meghajló szárak kezelése. Mint tudjuk, a hitelesnek tekintett gabonakörökben a szárak nem törnek el, amikor elhajlítják őket; inkább képtelen szögben, lágyan meghajolnak, amit az MIT kutatóinak csak mikorohullámú sugárzással sikerült szimulálniuk. Tehát, mindenkinek kell egy speciálisan átalakított magnetrom, vagy mikrosütő.

A terep tisztasága. Ennyi ember óhatatlanul tönkreteszi a környezetet amin, lépked. Az elkészült gabonakör végül csak egy nagy, össze-vissza taposott szemétkupacra emlékeztetne. Ha mindenki valamilyen elképesztően összehangolt terv szerint a holografikus íveken vonul ki, az olyan szervezést igényelne, ami az Egyesült Államok hadseregét is megszégyenítené.

A földrajzi távolság. Ilyen gabonakörök egymástól képtelenül messze, képtelenül rövid idő alatt jelentek meg - sokszor ugyanazon az éjszakán. Ez vagy lehetetlen, vagy valamilyen szinte elképzelhetetlen, világméretű összeesküvést sugall, ami még a gabonköröknél is ijesztőbb. Milyen lehetőségek maradtak még?

Emberek vs. gépek

Emberek vs. földönkívüliek

A legnépszerűbb elmélet az ufó-hívők szemében, hogy ezek a formák valamifajta titkos üzenetek egy nálunk fejlettebb civilizációtól számunkra; és ha megértjük, mit rejtenek, akkor majd valami csodálatos dolog fog történni (eljönnek ide, megtanítanak minket a téridőben utazni, megszüntetik az éhínséget, háborúkat és minden rosszat... stb.). Mivel ez még E.T.-nek sem igazán sikerült, nehéz elhinni, hogy a szuperintelligens csillagközi lények naivabbak lennének, mint Drew Barrymore kislány kedvenc földönkívülije.

Természeti jelenségek vs. gabonakörök

illusztrációKéptelenségnek tűnik (mégsem biztos, hogy az), miszerint a gabonakörök - még a leginkább komplex formák is - valamilyen általunk ismeretlen természeti jelenség eredményei. Hihetetlennek hangzik, hogy ennyire bonyolult formát létrejöhetnek "csak úgy", de álljon itt ellenpédaként egy egyszerű jégkristály. Amikor fehérbe burkolódzik a táj, milliárdnyi ilyen hókristály lepi el környezetünket, és mindegyik önmagában is egy csodálatos, holografikus formát rejt. Miért ne lehetne ez igaz a gabonakörökre?

illusztrációTöbb beszámoló, sőt videofelvétel is van, ami a gabonakörök keletkezését egy másik rejtélyes természeti jelenséggel, a gömbvillámmal kapcsolja össze. Egyes tudósok szerint a különleges hatásokat - örvényszerűen meghajlott szárak, megváltozot geomágnese jellemzők, statikus feltöltődés - mind-mind létrehozhatják helyi légörvények ill. gömbvillámok furcsa, mégis elképzelhető összjátékai. Az elmélet semmiféle bizonyítékon vagy dokumentáción nem alapul; mégsem szabad teljesen elvetnünk a lehetőséget.

Emberek vs. emberek

Talán ez a legérdekesebb feltevés mindannyi közül (még érdekesebb, mint az Emberek vs. földönkívüliek) esete. Ha ugyanis hozzánk hasonló - társadalmunkhoz tartozó - embertársaink állnak a jelenségek mögött, akkor az az összeesküvés-elméletek egy egészen új, megdöbbentő szintjére vezet minket. A jelenlegi komplexitású gabonakörök még a legmodernebb, legismertebb techológiák mellett is azt feltételezik, hogy minden országban vagy államban, megyében emberek tucatjai (ha nem százai) alkotnak titkos szövetséget, hogy néhány óra leforgása alatt létrehozhassák ezeket az elképesztő méretű, holografikus szimbólumokat.

És ezek az emberek talán éppen a szomszédaink, akik ugyanúgy minden reggel leviszik a szemetet, kiugranak a sarki közértbe tejet venni, és van munkahelyük egy gyorsétteremben, áruházban vagy irodában, éppúgy, mint nekünk. De akkor mit tudnak ők, amit mi nem? És miért nem osztják meg velünk?

Zárószó

Jelen cikk szerzője nem kíván egyik verzió mellett sem kiállni; sokkal fontosabb ennél egy viszonylag egyértelmű végkövetkeztetés. Egyrészt, a gabonakörök misztikumát továbra sem tekinthetjük megoldotttnak, másrészt - akár gépek, akár földönkívüliek, akár emberek, vagy éppen természeti jelenségek hozzák őket létre, egy dolog szinte biztos.

A körök, ívek és formák valamilyen üzenetet hordoznak. Talán nem egyedi üzenetet, és talán nem is egy konkrét témára vonatkozólag. A tény viszont vitathatatlan.Senki, és semmi nem áldozna ennyi erőforrást, időt és energiát több száz, vagy több ezer elemből álló, és ehhez fogható nagyságú formák létrehozásához a világ valamennyi kontinensén, ha az üzenet nem volna fontos. Csak éppen - néhány kiváltságoson kívül - nem érjük, mi az.

Éppen ezért, mint mindig - nagyon kíváncsian várjuk nézőink, olvasóink véleményét, észrevételeit a Hozzászólás lehetőség használatával.

2009. október 31. - Halloween éjszakáján
Nagy Gergely (Időkép Project)

Címkék
Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés