Érkeznek a heteken át lebegő okosballonok
Az önállóan navigálni képes lufik mérései már a mi előrejelzéseinket is segítik.
A meteorológiai ballonok sem maradnak ki az AI forradalomból. Ideje is volt, mivel nagyjából 2 óra alatt 30-35 kilométeres magsságba emelkedő, majd a lufi kidurranásával a felszínre hulló, hagyományos léggömbök és a rajtuk lógó egyszer használatos szenzorok egyszerre voltak pazarlók és szemetelők.
A kaliforniai székhelyű WindBorne ezen kíván változtatni a saját fejlesztésű okosballonjaival, melyek újrahasznosíthatók és egy felengedést követően akár 53 napig is képesek a levegőben maradni.
Az igazi innováció, hogy ezek a ballonok meghajtás nélkül is képesek odafent navigálni.
Magasságukat homokzsákok segítségével 1 és 20 kilométer között képesek változtatni, az eltérő magasságban különböző irányba fújó szelek segítségével egy algoritmus a kívánt területre juttatja őket. Egy misszió során akár 40 teljes fel-le ereszkedést képesek megtenni, összességében pedig egységnyi költségből a korábbinál 250-szer több adatpontot képes előállítani az új műszer.
Ez jelentős előrelépés, ugyanis modern számítási eszközökkel jól behatárolható, hogy mely helyszínekről származó mérések képesek a legnagyobb javulást hozni az előrejelzésekben így a megfelelő területre navigálva a születhetnek az előrejelzést leginkább befolyásoló mérési adatok. Az Európára szóló előrejelzésekhez például kiemelkedően fontosak a Grönland partjaitól nem messze, a tengerfelszínen légnyomást mérő mini drónvitorlások (saildroneok) mérései.
A ballonok képesek dropszondákat is ledobni, azaz olyan, kizárólag zuhanásra tervezett egyszer használatos mérőműszereket, amelyek a hurrikánok fölé repülve és azokon ereszkedve létfontosságú adatokat szolgáltatnak az előrejelző modellek számára.
Magyarországon naponta két alkalommal, világidő szerint éjfélkor és délben, Budapest-Pestszentlőrincről és Szegedről történik szondaeresztés. A mért adatok a Wyomingi Egyetem holnapján szabadon hozzáférhetők.
A WindBorne ballonok adatait a már említett mini drónvitorlások adataival együtt múlt hét óta már a széleskörben használt amerikai modell, a GFS is asszimilálja a legfrisebb, 16.4-es verziójában. A felhasznált mérések segítségével átlagosan 1-3%-kal javult a verifikációs standardként vizsgált 500 hPa-os nyomásanomália korreláció, de volt olyan hurrikán, melynek pályáelőrejelzése 18%-al is javult öt és fél napos távlatban.
A WindBorne ráadásul nem csak a mérőeszközök fejlesztését és üzemeltetését, de felhasznált adatokkal saját, a jelenleg elérhető előrejelezéseknél még jobb beválású prognózisok készítését is célul tűzte ki. A WeatherMesh-2 AI előrejelző modellje már most veri a piacvezetőként számon tartott adatalapú AIFS modell-t.
X/Twitter betöltése
A fejlesztés eredményeként az Időkép előrejelzései is pontosabbak lesznek. Ha legközelebb az appunkban megnézzük az időjárás-előrejelzést, gondoljunk arra, hogy jó eséllyel az 50 már repülő ballon egyike épp homokot szór az emelkedéshez valahol az Atlanti-óceán felett, hogy a modell tudja, milyen idő várható hétvégén Pécsett.
