illusztráció illusztráció

Heves szélviharokat hoz a klímaváltozás Magyarországra

Erősödő szélviharokat, növekvő viharkárokat hozhat a klímaváltozás hazánkban.

A globális felmelegedés miatt a Föld mindkét féltekéjén csökken az átlagos szélsebesség, ezzel párhuzamosan viszont nő a szélsőségesen szeles események valószínűsége. A klímamodellek eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a ciklontevékenységhez kapcsolódó viharok száma az üvegházhatású gázok koncentrációjával együtt növekedni fog a 21. század további részében.

A Másfélfok frissen publikált cikke említést tesz arról is, hogy a Meteorológiai Világszervezet /WMO/ a 10 méteres magasságban végzett felszínközeli szélmérések adatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alacsony és közepes földrajzi szélességeken, így hazánkban is az átlagos szélsebesség csökken, miközben a pólusokhoz közelebbi területeken nüvekszik.

A változásnak több oka is lehet, így például a földhasználat-változás és erdőirtás miatt változó felszíni érdesség, az El Niño-jelenség, a pólusok irányába tolódó ciklonpályák, illetve a sarkvidékek gyorsabb ütemű melegedése, mely csökkenti a pólusok és az egyenlítői területek közti hőmérséklet-különbséget.

illusztráció

Szélvihar következtében leszaggatott faágak Mártély közelében 2019 augusztusában /fotó: Bodrogi Attila/

Mi a helyzet hazánkkal?

A Közép-Európára vonatkozó mérési adatok és modelleredmények alapján térségünkben a ciklontevékenységhez köthető viharok számának növekedését mutatták ki az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedésével, mely a közép-európai nyomási gradiens emelkedésével van kapcsolatban.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a 21. század további részében 

erősebb szélviharokra számíthatunk Magyarországon.

Nem is kell messzire mennünk, szerdán például a János-hegyen dőlt új szélrekord, 114 km/órás széllökést rögzített az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A tanulmány szerint ugyanakkor a téli félévre jellemző ciklonokhoz köthető viharok száma várhatóan csökkenni fog, ezzel együtt intenzívebbek lehetnek. Viszont a szélcsend és a kis szélsebességek hosszabb idejű fennállása esetén sem lélegezhetünk fel. A Kárpát-medencét megülő nyirkos, hideg légtömegben ugyanis könnyen feldúsul a légköri szennyezőanyagok koncentrációja, a rossz levegőminőség pedig veszélyes lehet egészségünkre.

A teljes cikk itt olvasható.

Borítókép: Bodrogi Attila

Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés