A trópusok félelmetes viharai

| 2017. szeptember 24. 14:45 | Frissítve:

Rövid cikkünk bolygónk legnagyobb viharairól, a trópusi ciklonokról, melyeket évről évre komoly pusztítás kísér.

Földünk talán leghevesebb légköri képződményeinek a trópusi égöv ad otthont. Itt alakulnak ki évről évre azok a zivatarok sokaságából álló, forgó rendszerek, melyekben számunkra elképzelhetetlen szeleket és akár napi 1000 mm esőt okoznak. Ők a trópusi ciklonok, melyeket a karibi térségben hurrikánnak, a Csendes-óceánon tájfunnak, az Indiai-ócánon ciklonnak neveznek.

Műholdkép animáció a nemrégiben pusztítást végző Maria hurrikánról:

Forrás: Youtube/NASA

Miért pont a trópusokon alakulnak ki ezek a pusztító viharok? 

A trópusokon rendelkezésre állnak a hurrikánok kialakulásának feltételei: a magas páratartalmú, meleg levegő, valamint a minimum 26-27 fokos tengerfelszín hőmérséklet, mely elengedhetetlen a hurrikánok energiautánpótlása szempontjából. Létrejöttük az óceáni medencékben a 10. és 20. szélességi körök között lehetséges, mivel a passzát szelek által generált szélnyírás és a Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis-erő) nélkülözhetetlen feltétele a ciklonális forgás kialakulásának. Alacsonyabb szélességeken, az Egyenlítő közelében, ezek az erők már nem állnak rendelkezésre.

NASA / VIIRS - Terra MODIS

A hurrikánok több napon át fennmaradó zivatargócokként kezdik meg pályafutásukat Nyugat-Afrika partjainál. Energiájukat a meleg óceánból nyerik. A feláramló meleg, nedves levegő alacsony nyomású, zárt légkörzési rendszert kialakítva a Coriolis-erő hatására forgásba kezd. A forgást a szélnyírás is tovább erősíti. A létrejött felhőörvényt a benne előforduló 61 km/óránál kisebb szélerősség esetén trópusi depressziónak nevezzük. E fölött, de 118 km/óra alatt trópusi viharról beszélünk, amikor már megfigyelhetők az akár több száz kilométer átmérőjű spirális felhőkarok is. Ezt követően a vihar központjában elkezd kialakulni a felhőfallal körülvett, leáramlás uralta szem, és amint a szél eléri a 118 km/órás erősséget, a képződményt hurrikánnak hívjuk.

Erősségüket tekintve 5 kategóriába sorolják a hurrikánokat, mely a területükön létrejövő szélsebesség alapján kerül meghatározásra, 152, 176, 208, 248 km/óra felett rendre 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös fokozatot ér el. Átlagosan évente 30-50 vihar erősödik hurrikánná, ezeknek azonban csak töredéke érint szárazföldet.

A pusztítás lehetséges ereje szerinti osztályozásra szolgáló Saffir-Simpson skála a következő definíciót adja a legerősebb (5-ös kategóriájú) hurrikánokra:

Az épületek nagy része, és azok tetőszerkezete megsemmisül.
Fák és villanyoszlopok dőlnek ki. Az alacsonyabb szinteket árvíz önti el.
Hetekre lakhatatlanná válik a terület. Több hónapos áramkimaradás valószínű.

Az Isabel hurrikán kialakulása és élete a NASA 2003-as felvételeiből:

Forrás: Youtube/CuriousVideos - NASA

Az adott régió gyakori neveit használják

A hivatalos hurrikánszezon június 1-jétől november 30-áig tart, a hurrikánok nevet kapnak, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) nyilvántartásába regisztrálják őket, és nyomon követik életútjukat. Az amerikai NOAA (Nemzeti Éghajlati Adatközpont) oldalán ezt bárki megteheti, itt előrejelzést is találunk a hurrikánok kialakulására, útvonalára, erősségére.

Hideg vízfelület vagy szárazföld fölé érve, hőutánpótlás hiányában és a fellépő súrlódásnak köszönhetően a vihar legyengül, majd feloszlik, vagy magasabb szélességeken mérsékelt övi ciklonként folytatja útját.

Borítókép: NASA

 

 



Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni. BejelentkezésRegisztráció




Kapcsolódó hírek

Hozzászólások

Nálad milyen az idő?

Van egy jó időjárás képed?

Tölts fel fotót!

Figyelmeztetés:

Riasztás

Mikor jön a tél?

Még nem

hirdetés
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2017. Adaptive Média Facebook Twitter Google+
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jogi közlemény | Elvihető tartalmak