illusztráció illusztráció

Idén télen nagyobb eséllyel törhet ránk a sarkvidéki hideg

A tél még odébb van, pláne meteorológus szemmel nézve, de vannak jelek, melyek arra utalhatnak, hogy az idei télen több hideget kaphatunk.

Ezekben a napokban alakult ki az északi sarkvidék felett bolygónk egyik legnagyobb időjárási képződménye, a sztratoszférikus poláris örvény. A poláris örvény különösen a téli időszakban kerül a figyelem középpontjába, hisz viselkedése nagyban befolyásolhatja, hogy enyhe vagy fagyos, hideg tél vár-e ránk. Idén egy másik, kevésbé közismert jelenség is hatással lehet rá, ami hidegebb telet hozhat Európába.

A sztratoszférikus poláris örvényről röviden

A sztratoszférikus poláris örvény pályafutása az északi sarkvidék szeptember végén induló egyre erőteljesebb lehűlésével veszi kezdetét. A csillagászati ősz beköszöntével ugyanis megkezdődik a sarki éjszaka, napfény hiányában pedig a sztratoszféra is egyre hidegebbé válik. Egyre nagyobb mennyiségű hideg levegő halmozódik fel, ami végül örvénylésbe kezd és egy hatalmas hideg ciklon jön létre a sarkvidék fölött 25-30 kilométer magasan, melynek átmérője a 10 ezer kilométert is meghaladhatja.

illusztráció

A sztratoszférikus poláris örvény péntek esti állapota a GFS térképén (Forrás: WXCharts.com)

A sztratoszférikus poláris örvény zárja magába hideg sarkvidéki légtömeget. A peremén létrejövő nagy hőmérséklet-különbség pedig egy nagyon magasan fújó futóáramlást hoz létre. Ez a polar night jet (PNJ, poláris éjszakai futóármlás), ami fokmérője az örvény erősségének. Ha polar night jet erős, akkor az örvény is erős, ha legyengül, akkor az örvény is legyengül és szétesik, esetleg feldarabolódik. Hogy ez miért fontos számunkra? Az erős sztratoszférikus poláris örvény a nyugatias áramlásnak kedvez, ami enyhébb, csapadékosabb időjárást jelent számunkra. Ha az örvény szétesik akkor lelassul vagy

teljesen meg is állhat a nyugatias alap áramlás, ez pedig utat nyithat a hideg, fagyos levegő számára.

Az örvény legyengülését és feldarabolódását a hirtelen sztatoszférikus melegedések (Sudden Stratorsphere Warming, SSW) idézik elő. Hogy ez hogyan zajlik le, arról korábbi cikkünkben olvashattok. Ezeknek a melegedési eseményeknek kialakulási esélyét növeli meg idén a quasi-biennial oscillation (QBO), amit magyarra fordítva kvázi-kétéves oszcillációnak lehet fordítani.

A kvázi-kétéves oszcilláció (a továbbiakban csak QBO) a trópusi sztratoszférában kialakuló periodikus szélirány változást jelent. Nyugati és keleti fázisa van, attól függően, hogy milyen irányú a szél a magasban. A nyugati és keleti fázis átlagosan 28-29 hónapos periódusonként váltakozik, innen ered a kvázi-kétéves megnevezés. 

Valahogy így kell elképzelni a QBO-t. A szélirány változás mindig a sztratoszféra felső részéről indul és havonta egy kilométert halad lefelé egészen a trópusi tropopauzáig (17-18 km) (Forrás: IPRC Hawaii / Youtube)

A QBO fázisai hatással vannak az ózon keveredésére és a trópusi monszunra, valamint az északi félteke poláris örvényére is. A QBO keleti fázisai során gyakran alakulnak ki hirtelen sztratoszférikus melegedések, legyengül a futóáramlás (jet stream), ami mind Észak-Amerikában, mind Európában hideg teleket eredményez. Ezzel szemben a QBO nyugati fázisa enyhébb, szelesebb, csapadékosabb teleknek kedvez.

A QBO idén a keleti fázisban lesz, ami kedvező terepet adhat a hirtelen sztratoszférikus melegedéseknek, ezzel együtt pedig a komolyabb hidegbetöréseknek, melyek leggyakrabban januárban, februrában jelentkezhetnek.

Persze a hideg tél még korán sem borítékolható, a légköri folyamatok összetettek, így sok más tényező, kisebb méretskálájú időjárási események, anomáliák is befolyással lehetnek arra, hogy pontosan mit hoz majd számunkra a tél.

Borítókép: Éva fotója Zalaegerszegről

Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés