Felfedezések a föld alatt

| 2014. június 2. 10:45 | Frissítve:
Túra a Szurdok-völgyi-víznyelőben, egy egész tájegység lefolyójában. Betekintés a hazai barlangkutatásokba.

Gondolhatnánk, hogy a barlangokban nem érvényesül a felszíni időjárás, télen-nyáron egyforma klíma, legfeljebb a huzat iránya vagy a denevérek járása változik. Kivételt képeznek ezalól az aktív víznyelőjáratok, ahol a legfontosabb, ami meghatározza a barlang aktuális jellegét, az az időjárás. Az olyan víznyelőbarlangoknál, amelyeknek nagy kiterjedésű vízgyűjtő területük van, áradások esetén a zárt térben és a nagy esésű (gyakran függőleges) járatokban viszonylag kis vízmennyiség is igen látványos tombolásra képes.

Az Yvett által hozott csapadékos időt kihasználva leszálltunk a Pilisszentkereszti Szurdok-völgyi 2. sz. víznyelőbe, hogy megörökítsük a barlangnak ezt az igazi arcát. (A videó linkje a szöveg alján)

A víznyelőt – amely a szurdokban folyó patak kellős közepén nyílik – az Anubis Barlangkutató Egyesület tárta fel Kocsis András vezetésével 2011 nyarán. De nem csak őket, hanem a szakmát is meglepte a patak szintje alá 70 méterrel lenyúló tágas, légteres aknasor, ami azután nyílt meg, hogy a patak medréből tereprendezés közben véletlenül kifordítottak egy követ. Ezután gyakorlatilag akadály nélkül ereszkedhettek, mászhattak lefelé 70 méteres mélységig. A barlang szenzációja a 18 méteres harangakna volt, amely az alja felé elérte az 5 méter átmérőt.

A Szurdok vízgyűjtő területe kb. 12 km², azaz tizenkét négyzetkilométer, ami magyarországi viszonylatban nagyon nagynak számít. Nagyobb esőzések alkalmával akár méter vastag ár is kialakulhat benne, ilyenkor természetesen lehetetlen lenne a barlang bejárása, de eddig még normál vízállás esetén sem próbálkozott vele senki.

Végre egy bontás, ahol nem leszünk koszosak… (videó kivágat, Felvétel: Domahidy F.)

Nem volt könnyű dolgunk, mert a barlang bejárata egy kolléga áldásos közreműködése nyomán tavaly beomlott. Ő ugyanis egyszer videózás hevében – a látvány kedvéért – beleterelte a patakot, amely a nyelő egyik oldalán az agyagba ágyazódott köveket bedöntötte, ezek a 6m mélyen lévő szálkő-szűkületbe beleesve megakadályozták a lejutást, azóta nem is járt lent senki. Először is tehát ki kellett emelni ezeket a köveket, köztük a legnagyobb kb. másfél mázsás volt. A feladatot nehezítette, hogy a szűk helyen csak fejjel előre, ferdén lefelé bebújva fértünk hozzá, és ebben a pózban a hátunkra záporozó víz a nyakunkon végigfolyva belecsurgott az orrunkba… Végül a nagy követ kötéllel megkötve hárman emeltük ki, a többi már könnyebben ment. Egy órányi küzdelem után szabad volt az út lefelé a szűkületen át a félelmetesen dübörgő vízesésbe.

Elvétve cseppkövek is akadnak (Fotó: Slíz György)

Rövid vívódás után benyomtam az ereszkedőeszköz karját, és elindultam lefelé, tudván, hogy a fejemet bombázó víztől szinte semmit nem fogok se látni, se hallani. Persze szerencsére voltak olyan nyugalmasabb pontjai a barlangnak, ahol nem zuhogott a fejünkre a víz, csak az ereszkedések során volt ez elkerülhetetlen. A 18 méteres nagy aknában is pont úgy voltak elhelyezve a nittek – amelyeket szárazság idején fúrtak be – hogy az ereszkedés a vízesés kellős közepében történt, a beszállásnál nem is a fejünkre, hanem pont szemből az arcunkba csapódva érkezett a víz. Nagyságrendileg 20 liter másodpercenként. Persze ezt nem panaszkodásképpen írom, hiszen pont az volt a cél, hogy a barlangot “működés közben” dokumentáljuk. Természetesen minden figyelmünk a videózásra irányult, kényelmi szempontokat nem néztünk. Például ha arról volt szó, megvártam a nagy aknában félúton a vízesésben lógva, amíg Farkas odébb helyezkedik a kamerával.

A nagy akna alján elképesztő huzat volt, szélvihart idézve kavargott a levegő, nyilván a vízesés hatására. Még egy kisebb akna volt hátra, itt békésebb volt a klíma, nem esett az eső sem. Az akna alján egy enyhén lejtő szűkületben folyik el a víz, előtte a térdmagasságig fehérre mosott falakon látszott, hogy volt olyan állapot is, amikor itt 50 centi magasan folyt a víz, vélhetően az itt következő szűkületet – és nyilván a bejáratit is – légmentesen kitöltve.  Reménykedtünk benne, hogy amíg lent vagyunk, nem fog ilyen helyzet bekövetkezni… Ugyanakkor további kutatás szempontjából jó hír, hogy a barlang végpontján visszaduzzadásnak nyoma sem volt, tehát jó eséllyel lehet majd békésebb időjárás esetén a végponti szűkületet ostromolni. Már persze olyanoknak, akik nem átallnak a vízben fekve dolgozni, és nem ilyednek meg az omladékról, amelynek tömbjei között lefelé át kell mászni ahhoz, hogy a mélypontot elérjük.

A barlang mélypontja ugyanis még 100 méterrel van az állítólagos karsztvízszint felett, tehát további jelentős mélységű szakasz feltárására van kilátás. A mélyponti szűkületet 2012-ben megostromoltuk, amikor a rendkívüli szárazság hatására teljesen leszáradt a barlang, de idő hiányában akkor csak kb. 5 méternyit jutottunk előre, két kisebb fülke tárult fel, amelyekben szerintem azóta sem járt senki.

Felfelé mászás árral szemben, videó kivágat (Felvétel: Domahidy F.)

Kifelé menet a 18-as aknán való felmászás volt a legnagyobb kihívás. Dórinak, aki elöl ment, még könnyű dolga volt, mert őt a kötél végét fogva félútig félre tudtam húzni a vízesésből, csak a felső szakaszon kapta telibe az egészet. Nekem végig a vízesés közepében kellett másznom, hiszen éppen ezt akartuk videózni, Farkasnak pedig szintén, mivel ő videózott lentről, így neki már nem volt, aki elhúzza a kötelét. A vízesésben egyébként nem a hideg volt a fő probléma, hanem hogy olyan mértékben fröcskölt szanaszét a víz, hogy alig lehetett levegőt kapni. Próbáltam lefelé hajtani a fejem, de még úgyis jutott a számba és a tüdőmbe is. A nitten átszerelés ilyen körülmények között igazi élmény volt…  A vízhatlan – és egyébként nagyon jó fényű – kínai lámpák megzavarodtak a víztől, ki-be kapcsolgattak teljesen véletlenszerűen, így Farkasnak lényegében sötétben kellett felmásznia. (Még szerencse, hogy az általam bütykölt, valamint a Borvendég-féle lámpák bírták a strapát.)

A bejárati szűkületen való kibújást már nem volt erőnk videózni, így az másnap lett utólag felvéve, ezért azokon a felvételeken már kisebb a vízhozam.

A videó linkje:

A barlangról – a többi, elmúlt tíz évben felfedezett barlanggal együtt – olvashatunk a nemrég megjelent, „Felfedezések a föld alatt” című könyvben, amelyről - valamint számos egyéb barlangról, és magáról a barlangkutatásról is információ található a honlapunkon.

Írta: Slíz György, Szent Özséb Barlangkutató Egyesület.


hirdetés


Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Észlelés
Észlelj te is!

Van egy jó időjárás képed?

Fénykép beküldése
Tölts fel fotót!

Figyelmeztetés mára:

Figyelmeztető előrejelzés mára

Koronavírus:

Koronavírus
hirdetés
Legutóbbi észlelések
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Észlelés
Észlelj te is!

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2020. Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak |