illusztráció illusztráció

Ködfátyol a Kaszpi-tó felett

Az afrikai homok újabb természeti jelenséggel örvendeztette meg az érdeklődőket.

Mint arról a Ritka látványosság címû cikkünkben beszámoltunk, március végén a Földközi tenger felett szálló, Afrikából származó sivatagi homok tett láthatóvá, egy egyébként láthatatlannak tûnõ idõjárási frontot.
Ahogy korábban utaltunk rá, a homoksáv nagy utat tett meg Afrika északi partjaitól, és nyomai egészen a Kaszpi-tóig jutottak, ahol újabb légköri képzõdmény kifejlõdésében játszott döntõ szerepet.

A napokig a légkör alsó részeiben lebegõ finom porszemcsék kondenzációs magként viselkedve lehetõvé tették, hogy az északi irányból érkezõ, kissé nedvesebb légtömeg páratartalma rajtuk köd alakjában kicsapódjék.
A felvételen ez a mûhold magasságból is látható ködfátyol borítja be a Kaszpi-tó középsõ részét, és az északi medence keleti felét. Északnyugaton, a Volga hatalmas deltavidékének elõterében a folyó által behordott anyagon bõven tenyészõ algák festik zöldre a vizet.

Kaszpi-tó, vagy Kaszpi tenger?
Gyakorta találkozhatunk mindkét névvel, de valójában a Kaszpi-tó a helyes elnevezés, annak ellenére, hogy a kiterjedése és némi sós volta miatt sokan tengernek nevezik.
A Kaszpi-tónak, amely nagyjából 26 méterrel van a tengerszint alatt, természetes lefolyása nincs. A beleömlõ folyók közül a legnagyobbak a Volga, az Ural, az Emba, a Kura és az Araksz-vize természetes párolgás útján tartják a vízszint egyensúlyát.

(Timár Gábor – Kern Anikó - geographic.hu)
Hirdetés