Mikor keletkezik tornádó?

| 2010. augusztus 17. 13:29 | Frissítve:
Az elmúlt napokban négy tornádót észleltek hazánkban. Felmerülhet a kérdés: hogyan alakulnak ki ezek a tölcsérek?

Csupán az elmúlt 2 napban négy tornádót is észleltek Magyarország területén. Sokakban felmerülhet a kérdés: vajon hogyan keletkeznek ezek a félelmet keltő, de kétségkívül látványos forgószelek? Íme a magyarázat!

A tornádók kialakulása minden esetben nagyon erőteljes konvektív folyamatokhoz köthető. Konvekciónak a koncentrált, függőleges feláramlást nevezzük, melynek következtében alakulnak ki a szabad szemmel láthatatlan „meleg légelemek” (termikek), az egyszerű gomolyfelhők, vagy akár a nagy kiterjedésű zivatarfelhők, zivatarrendszerek is. Feláramlást több tényező is generálhat:

- megfelelő mértékű légköri felhajtóerő (pl. intenzív napsütés hatására)

- összeáramlás, konvergencia (pl. domborzat hatására vagy hidegfront mentén)

-  a szél iránya a magassággal változzon (ezt szélnyírásnak nevezzük, örvénylést tud létrehozni)

Ha a zivatarcella belsejében intenzív, és sokáig fennálló konvekció figyelhető meg (ez könnyen megtörténhet, ha a zivatarfelhő nem mozog túl gyorsan, így egy stabil rendszerként működhet, anélkül, hogy a környezetből bekeveredő hideg levegő lecsökkentené az energiáját), valamint légkör különböző rétegei közt nagy hőmérséklet- és páratartalombeli különbség áll fenn (nagy a labilitás), és a szélnyírás is pont megfelelő mértékű, akkor a zivatarfelhő függőleges tengely mentén forogni, rotálni kezd, ún. szupercella alakul ki.

A szupercellák hosszú életű, forgó zivatarok, melyekben óriási energiák tudnak hasznosulni. A felhőtető akár 10 km magasságig is felnyúlhat, a felsőlégkör szintjéig. Ott találhatók a nagy sebességű futóáramlatok (jetek), melyek ha éppen a cella fölött futnak, szívóhatást idéznek elő a felhő belsejében, és a felhő belseje, valamint a környet levegője között kialakuló nyomáskülönbség miatt örvénylő mozgás alakul ki a felhőtetőtől a felhőalap felé haladva. Ha elég nagy a nyomáskülönbség, az örvény "kiléphet" a felhőből, s megjelenik a "tuba". Ha a tuba leér a felszínre, akkor tornádónak nevezzük.

A forgó levegőtölcsért általában a talajról felkapott por és szemcsék színezik meg, ezért igen látványosak ezek a jelenségek

Négy is volt

2010. augusztus 15-én Egernél figyelhettünk meg egy tornádót - bal oldali kép, míg 16-án Mezőkövesden, Diósjenőn és Hidasnémetinél is észleltek forgószelet - jobb oldali kép. (A hazánkban észlelt tornádók térképét itt lehet megtekinteni)

A tornádók erősségének meghatározása az ún. Fujita-skála alapján történik, mely a forgószélben uralkodó szélsebességek alapján tesz különbséget:

F0

65-115 km/h

F1

116-180 km/h

F2

181-250 km/h

F3

251-330 km/h

F4

331-420 km/h

F5

421-510 km/h

Az esetleges tornádók helyének meghatározásában a műholdképek, vagy a Doppler-radarral készült térképek (ezeken "kampó alakú" rész figyelhető meg a zivatarcellából kinyúlva) nyújthatnak segítséget. Egyes területeken gyakrabban alakulnak ki forgószelek, mint máshol: a nagy kiterjedésű síkságok kedveznek a nagy energiájú szupercellák hosszú ideig tartó fennmaradásának, de megfelelő feltételek mellett szinte bárhol kialakulhat ez a jelenség (lásd Tornádótérképünket).

Nem árt az óvatosság

Jellemző kísérőjelenségek közé tartoznak a jégesők (gyakori a nagy méretű jég), valamint az intenzív vilámtevékenység. Ezért, ha tehetjük, mindenképpen térjünk ki a tornádók útjából. A legjobb valamilyen biztos helyre menekülni (pince, bunker, stb. ), és bezárni minden ajtót és ablakot. Komoly veszélyforrást jelentenek még a felhőtölcsér által felkapott különböző tárgyak, amik komoly sérüléseket okozhatnak.

A mezőkövesdi forgószél által okozott károk fotói megtekinthetők a tornádáról szóló cikkünkben!

Források: RSOE EDIS, Magyar Tudomány


hirdetés


Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Van egy jó időjárás képed?

Fénykép beküldése
Tölts fel fotót!

Figyelmeztetés mára:

Figyelmeztető előrejelzés mára

Mikor jön a tél?

Még nem

hirdetés
Legutóbbi észlelések
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2019. Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak