Minden, amit az izlandi vulkánkitörésről tudni érdemes
Meddig fog tartani? Mennyi láva zúdul másodpercenként a felszínre? Le fogják zárni a repteret? Válaszok cikkünkben.
A tegnapi nap folyamán beszámoltunk már egy honfitársunk szemszögéből az Izlandon zajló vulkáni eseményekről, most azonban kicsit megpróbáltunk a dolgok mögé látni és megkerestük dr. Harangi Szabolcsot, az MTA levelező tagját, intézetigazgató egyetemi tanárt, kutatócsoport-vezetőt, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársát - vagy ahonnan talán még többen ismerik, a Tűzhányó blog szerzőjét, hogy egy kicsit tudományosabb magyarázatot kaphassunk a bennünk felmerülő kérdésekre.
A vulkánkitörés hétfőn éjjel, egy rövid, ám intenzív földrengésrajt követően indult meg az izlandi Reykjanes-félszigeten.
- Ha jól tudom, nagyjából október közepén kezdtek el megszaporodni a rengések a kitörés közelében. Ez a 2 hónapos várakozási idő soknak vagy kevésnek számít a vulkánoknál?
Nem számít túl soknak, bár hozzáteszem, hogy itt az is számít, hogy Izlandon rendkívül jó, érzékeny műszerekkel monitorozzák a földrengéseket és a vulkáni tevékenységet. Azaz, máshol a rövidebb idő azt is jelentheti, hogy nincsenek korán észlelt jelek. Itt a földrengések és a felszínemelkedés nagy pontosságú észlelésének volt nagy fontossága, ami műholdas adatokkal egészült ki.
Amúgy, minden vulkán más hosszúságú előjelet ad és ez függ a vulkán típusától is. 2008-ban a chilei Chaitén vulkán esetében például 24 órával a kitörés előtt észlelték a jeleket, de van olyan vulkán ahol több hónapra, sőt akár egy évre visszavezethetők az előjelek. Többnyire azonban a néhány hét, néhány hónap a jellemző.
- Annak ellenére, hogy például éppen a kitörés előtti napon újra megnyitották a látogatók előtt a Kék Lagúnát, a szakemberek mégis számítottak arra, hogy bekövetkezhet a kitörés. Mik voltak az előjelek?
A látszólag nyugodt időben egyre erősebb volt a nyomás a sok turistát vonzó geotermális fürdő megnyitására. A legegyértelműbb jel arra, hogy azért még megindulhat a vulkánkitörés az volt, hogy a Svartsengi térség felszíne folyamatosan emelkedett, naponta 1-2 centiméterrel. Mindez a magma felnyomulását jelezte, erre alapozva lehetett azt mondani, hogy nem múlt el még a vulkánkitörés veszélye és az bármikor, akár minden előjel nélkül elkezdődhet. És valóban ez történt!
- Mennyire volt intenzív a kitörés, mennyi láva zúdul ki óránként a felszínre?
Kezdetben másodpercenként 100-200 köbméter, ami jóval nagyobb, mint az előző évek Fagradalsfjall kitörései során tapasztaltak, de nagyjából a fele annak, amit a 2014-es Holuhraun kitörés elején megfigyelhető volt. Ez azt jelenti, hogy a sekély mélységben lévő magma nagy túlnyomás alatt volt. Erre utalhat az is, hogy
mintegy 4 kilométer hosszan hasadt fel a földfelszín
és tódult fel a magma a felszínre. Az erős intenzitás aztán gyorsan csökkent néhány óra alatt. Jelenleg 10-30 köbméter a másodpercenként felszínre jutó magma mennyisége és az aktív hasadék hossza is 400-500 méterre csökkent.
- Nagy mennyiségű kén-dioxid került a légkörbe. Számítani kell további területek, esetleg a légtér lezárására?
A kén-dioxid gáz a levegőben a vízgőzzel reagálva kénsav aeroszolt hoz létre. A légzőszervekre, szemre káros hatású, irritálja azokat, nagy mennyiségben vulkáni szmogot hoz létre.
A kénsav aeroszol irritálhatja a légzőszerveket, károsíthatja a szemet
Jelenleg a szélmozgás keleti irányba viszi a vulkáni gázokat, de ha megfordul a szélirány és északra sodródik a légszennyezés, akkor az Reykjavikban is éreztetheti a hatását.
- Veszélyben van a közelben található erőmű?
Egyelőre nem. Az elmúlt hetekben egy magas földsáncot húztak a terület köré. Az első lávafolyás szimulációk szerint, ilyen intenzitás mellett december végére érheti el az egyik lávanyelv az északi irányba, Keflavik és Reykjavik felé haladó autóutat. A szakemberek fel vannak készülve arra is, hogy további védelmi eszközöket vessenek be, ha arra szükség lesz.
- Mi várható a továbbiakban? Akár hetekig, hónapokig is eltarthat a kitörés vagy ezt jelenleg még nem lehet megbecsülni?
Ezt nehéz megbecsülni. Nagy mennyiségű magma halmozódott fel a földkéregben, de nem biztos, hogy ez mind felszínre tör. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján hetekig, esetleg hónapokig is eltarthat a kitörés, de minden kitörés más, így egyelőre nem lehet ezt pontosan előre jelezni.
Mindesetre a friss elemzések alapján nem kizárt, hogy szemben a korábbi kitörésekkel, ez egy rövid életű kitörés lesz.
Ennek lehetséges oka, hogy a korábbi hetekben a hasadékzónában, a felszín alatti sekély mélységben felhalmozódott magma tört ki. Ezt mutatják a gyors geokémiai elemzések eredményei is. A kérdés, hogy tud-e utánpótlást adni a Svartsengi alatt felnyomuló mélyebbről jövő magma...
Akit jobban érdekel a téma, feltétlenül csatlakozzon a Tűzhányó Bloghoz, ahol mindig friss, naprakész híreket kaphat az aktuális eseményekről.
Borítókép: Molnár Márk
