Az első radarmérés 2010 márciusából

Immár 8 és fél éve, hogy első, Budapestre telepített radarunk "meglátta" az első hózáport, az azóta eltelt időszakban idehaza összesen 9 lokátorral üzemeltetjük a kontinensen is egyedülálló, saját radarhálózatunkat, melyet a következő fél évben újabb 4, elsősorban határmenti helyszín fog majd kiegészíteni.

A huszadik radar a cseh Plzen városban lett telepítve

Hálózatunkat a cseh partnercégünkkel, a Meteopress-szel közösen az elmúlt 1 évben tovább bővítettük, így Csehországot és Szlovákiát is fedjük az új lokátorainkkal, ill. egy kölcsönös együttműködési megállapodás keretében

az osztrák állami meteorológiai szolgálat, a ZAMG bécsi központjában

is üzemel már radarunk, mely az augusztus elején telepített plzeni radarunkkal együtt immár a huszadik ilyen eszköz. Ennél több radar Európában már csak a Météo France-nál üzemel.

Hogy mire képes a mostani hálózat? Mutatjuk, mit látott a szeptember 1-jén átvonult viharból -

Zivatarlánc átvonulása 2018. szeptember 1-jén, 20 radar kompozitja, 30 másodperces felbontással a szintén saját fejlesztésű villámlokalizációs adatokkal kiegészítve

Radarjaink jelenleg 1 percenként, 250 méter/pixel felbontásban küldenek adatot, ezt azonban a jövőben tovább tervezzük növelni. Házon belül már zajlik a 30 másodperces frissítés tesztelése (ennek egy példája látható a fenti videón), de a hosszútávú cél a 15 másodperces időbeli felbontás operatív szintre emelése.

Kísérleti 15 másodperces radarkép a Dél-Dunántúlról 2018. június 8-án este. Bal felül a szlovén határon óriási jégverést okozó szupercella forgása látható

Az elmúlt években kifejlesztett tűsugaras antenna segítségével a jóval alacsonyabb intenzitású csapadékot is érzékelni képes hálózatunk, ahogy a vertikális szkennelést, ill. elsősorban a jégeső-felderítésre alkalmas dual-polarizációs eljárást is sikeresen teszteltük.

Az Időkép-Meteopress (MeteoSense) radarhálózat üzemelő (zöld) és tervezett (narancssárga) helyszínei 2018. augusztusban

Kitűzött célunk, hogy ezt a sikeres modellt a jövőben újabb országokban honosítsuk meg, így rövid távon Ausztriára és Horvátországra, majd Szerbiára, Romániára, ill. további balkáni államokra is tervezzük kiterjeszteni mind radarjainkat, mind villámdetektor-hálózatunkat (mely utóbbi egyébként már most képes az Adria északi végén lévő zivatarcellák érzékelésére, mely fenti videónkban is látható).

Dél felé haladva terveink szerint

sikerül eljutnunk olyan régiókba is, ahol jelenleg egyáltalán nem érhető el nyilvánosan radarkép

így például Horvátország déli végében, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában. Ezeken a területeken reményeink szerint elsőként tesszük elérhetővé az ott élőknek és oda utazóknak ezt az igen értékes szolgáltatást.