Riasztási régiók

| 2009. október 4. 11:56 | Frissítve:
Sms riasztási rendszerünket kiegészítő új, közel 30 régiót magába foglaló felosztásunk meteorológiai háttere.

Tartalom

Miért volt szükség a régiók kialakítására?
Meteorológia és közigazgatás
A kistérségek lehetőségei
Részletes meteorológiai indoklás

Miért van szükség a felosztásra?

Bár a tavaszi-nyári szezonban legnagyobb veszélyt jelentő, viszonylag jól behatárolható viharzónák, ill. zivatarcellák mozgása általában 1-3 órával megfelelő módon előre jelezhető az Időkép saját fejlesztésű pályaív-predikciós eljárásával; ősszel és télen kicsit bonyolultabb a helyzet. Ilyenkor ugyanis a havazás, a havas eső, a fagyott és ónos szitálás vonalai nem annyira élesek, illetve a köztük való, folytonos és folytonosan változó átmenet jellege miatt hatásuk inkább nagyobb tájegységeket, mint egy-egy jól meghatározható várost vagy települést érint.

Meteorológia és közigazgatás

A fentiek fényében meteorológusaink segítségével kidolgoztuk Magyarország teljesen újszerű regionális felosztását, ahol az elsődleges szempont nem a megyehatárok követése, hanem az időjárási szempontból általában jól elkülöníthető tájegységek elhelyezkedése volt; így ezekre könnyedén kiadható akár kézzel is a megfelelő SMS-figyelmeztető előrejelzés, ha a mérőállomásaink adatai, a WRF modell kimenete, a legfrisebb magaslégköri szonda adatok alapján azt a szinoptikai helyzet megkívánja.

A régiók számát úgy próbáltuk meghatározni, hogy az kellően részletes és célorientált maradjon a figyelmeztető előrejelzések számára, ugyanakkor ne legyen belőlük túl sok sem (főleg, ha kézzel kell korrigálni, vagy kiadni egyes riasztásokat). Így végül, több hetes elemzés uán mintegy 30 (pontosabban 28)  térség elkülönítését láttuk a legideálisabbnak.

Az így létrejövő régiók külső határvonalai már viszont - a közigazgatási határokkal való célszerű összeegyeztethetőség miatt - tökéletesen követik az ún. "Európai Úniós Kistérségek"  felosztását. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy a 147 hazai kistérség mindegyike része valamely riasztási régiónknak; lényegében 2-3 (helyenkét 3-4) ilyen közigazgatási területet foglal magába meteorológiai szempontok alapján készült felosztásunk.

Részletes meteorológiai indoklás, hatások

Ismerve hazánk méreteit és elhelyezkedését első pillanatban – teljes joggal – azt állíthatjuk: Magyarország éghajlata meglehetősen egyöntetű (hiszen hazánk több mint fele 200 méternél alacsonyabban fekszik). Nem szabad azonban megfeledkeznünk a csekély szélességkülönbség, illetve az orografikus tényezők hatásáról, melyek következtében mégis kisebb eltéréseket tapasztalhatunk országunk határain belül.

SMS-riasztásunkhoz tehát mindenképpen szükség volt a 93 036 km²- nyi terület kisebb körzetekre történő felbontására, hogy egy-egy fagy-, köd- vagy hóriasztást ne országos szinten, hanem annál sokkal pontosabban: régiókra lebontva lehessen kiadni. A finomabb felbontású jelenségek szempontjából ugyanis még hiányosak az alkalmazott modellek; számos olyan időjárási helyzet van, melynél elengedhetetlen az automata rendszer, a modellek által előállított adatok szinoptikus általi vizsgálata, melyet megfelelő háttérismeretek, tapasztalat birtokában lehet csak elvégezni. 

A fenti térképen látható az a 28 régió, melyre végül hazánkat felbontottuk, sárga színnel az idei első fagyriasztásunkat érintő körzetek vannak kiemelve, mely 2009. október 3-ról 4-re virradó éjszaka következett be.

Következzen tehát egy rövid összefoglaló, hogy milyen időjárási helyzetek, makro-, mezo- és mikroszinoptikus okok követelték a régiók következő módon történő kijelölését, megválasztását.

 

A Kárpát-medencében veszélyes időjárási jelenséget okozó nagytérségű áramlási rendszerek hatásai 

1. Ciklon hátoldali áramrendszere: ciklon Ukrajna/Baltikum felett. SzélMagyarország a hidegfronti áramrendszerébe esik, m ely szeles, csapadékos időjárást okoz (nyáron záporok, zivatarok). Szél, széllökés, jégeső, zivatar.

2. Mediterrán ciklon hátoldali áramrendszere: a mediterrán ciklon a Fekete-tenger/Balkán-félsziget irányába mozdul el, hazánk ezáltal a ciklon hátoldali hidegfronti áramrendszerébe kerül → északira, északkeletire fordul a légmozgás → Dunántúlon, Kisalföldön akár viharos széllökéseket is okozhat. Szél, széllökés.

 3. Anticiklon hazánktól keletre (középpontjával Ukrajna felett): déli, délkeleties áramlás érvényesül, télen gyakori köd, a szél felőli oldalon zúzmaraképződéssel jár, főleg a Tiszántúlon. Fagyveszély, jegesedés, sűrű köd.

4. Mediterrán ciklon előoldali áramlási rendszere: a Földközi-tenger felett képződött ciklon nagy nedvességtartalmával az adriai térség felé helyeződik át, és a ciklon melegfrontja érinti hazánkat → ősszel kiadós esőzés, télen országos havazás. Havazás, nagy mennyiségű csapadék. 

5. Zonális ciklonális áramlás: hosszan elnyúló frontálzóna északon, melynek európai szakasza az 50˚ szélességi kör közelében húzódik → gyors vonulású ciklonok → hazánkban szeles, változékony idő. Szél, széllökés.

 6. Nyugatról benyúló anticiklon: az ún. azori-orr (anticiklon) északabbra húzódásáról van szó, megjelenése legtöbbször hidegfront átvonulásához köthető → élénk, ÉNY-i áramlás hazánkban. Szél, széllökés.

7. Anticiklon Skandinávia térségében: hazánkban É-i, ÉK-i áramlást okoz, nagyrészt ehhez a helyzethez köthetők az erős, téli lehűlések.  Fagyveszély, jegesedés. 
Ha a magasban megváltozott áramlási irány hatására melegebb levegő kerül a medence fölé, a csapadék sokszor  ónos eső   formájában esik, mely nagy veszélyt jelenthet mind a mezőgazdaság, mind a közlekedés szemponjából.  

8. Anticiklon a Kárpát-medence felett: hosszabb ideig a térség felett tartózkodnak. Télen: megreked a hideg légtömeg, kialakul a hideg légpárna. Az átkeverő mozgások hiánya miatt a légszennyezettségi értékek sokszor meghaladják az egészségügyi határértéket.  Sűrű köd, magas légszennyezettség, fagyveszély. Nyáron: nagy melegek. UV-sugárzás, magas légszennyezettség.

 

A hazánkban veszélyt okozható, kiemelt fontosságú mezo- és mikroszinoptikus jelenségek és az előfordulásukra jellemző régiók

Főn hatás: az ún. orografikus lee-hullámok egyik fajtája, mely száraz, meleg bukószélként lokális hőmérséklet-emelkedést okoz. Nálunk elsősorban az Alpokalján, kisebb mértékben az Északi-Kárpátoktól délre eső területeken fejtheti ki hatását. (Alpokalja, Nógrád-Börzsöny, Mátra, Bükk)

Parti cirkuláció: a szárazföld és a vízfelszín eltérő hőháztartása miatt kialakuló helyi szélrendszer, mely nagyobb tavaknál, esetünkben a Balatonnál is kimutatható. A parti cirkuláció markánsan meg tudja változtatni az áramlást (főleg az irányát), illetve a felhőzetre, a csapadékra, a nedvességre és a hőmérsékletre is hatással van. (ÉNY-, DNY- és Kelet-Balaton)

 rosi  hősziget: a nagyobb városok egyik legfontosabb éghajlat-módosító hatásaként az urbanizált részek és a külterületek között jelentős hőmérsékleti többlet tapasztalhatunk, ez esetünkben legmarkánsabban a fővárosban jelentkezik. A beépítettséVárosi hősziget Forrás: ELTE Met.Tanszékg (albedó változása) és a légszennyezés ugyanis együttesen módosítja a sugárzási viszonyokat, ezen keresztül pedig a hő- és energia háztartást. A hőmérséklet évi átlaga a nagyvárosokban emia tt kb. 0,5-1°C-kal magasabb, mint a természetes környezetben. (Budapest) 

Városklíma (további hatások): a felszín mesterséges érdessége növeli a súrlódást, ennek következtében csökken a szélsebe sség. A város belseje és környezete között fellépő eltérő hőháztartás miatt kialakul egy jellegzetes városi cirkuláció. A magas aeroszolkoncentráció miatt gyakoribb a felhő (5-10%-kal)-, köd- és csapadékképződés. Legszignifikánsabban ezek a jelenségek is a főváros térségében jelentkeznek, de a többi nagyobb városunknál is megfigyelhetőek. (Budapest, Dél-Alföld (Szeged), Bükk (Miskolc))

Fagyzugos helyek: a völgyekben és medencékben az éjszakai órákban (a kisugárzási időszakban) összegyűlik a környező hegyoldalakon, lejtőkön lehűlt nagyobb sűrűségű levegő, mely ott ún. hideg légtavakat képez. Alföldünk például ilyen medence, de pontosan ugyanez a jelenség játszódik le a méretben nála sokkal kisebb, néhányszor 10 m²-es dolinákban, mélyedésekben, töbrökben is. A jelenség természetesen csak derült, szélcsendes éjszakákon alakulhat ki. (Ezeket a területeket a későbbi problémák elkerülése végett természetesen még a gyümölcsösök, különböző érzékenyebb növénykultúrák telepítése előtt érdemes figyelembe venni.) (Dél-Alföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Nógrád-Börzsöny, Mátra, Bükk, Zemplén, Nyírség, Bakony, Pécs-Mecsek-Baranya, Vértes-Pilis) 

Hőzivatarok: elsősorban forró nyári napok késő délutáni, esti óráiban pattannak ki az ún. hőzivatarok, melyek kialakulásában a hő és az emelt konvekció is fontos szerepet tölt be. Emiatt elsősorban nagyobb városokban vagy azok környezetében, valamint ún. elszigetelt (izolált) hőszigeteken alakulnak ki. Ezek a zivatarok általában igen lassan helyeződnek át, amennyiben felhőszakadás is kíséri őket a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék miatt akár villámáradásokat is előidézhetnek. 

Flash flood: nagy mennyiségű csapadék lehullása (pl. a nedves szállítószalag mentén egymás mögött fejlődő, egymást gerjesztő zivatarok) esetén , főként a hegyek lábainál ún. villámárvíz (flash flood) alakulhat ki. (Alpokalja, Bakony, Pécs-Mecsek-Baranya, Budapest, Pest, Nógrád-Börzsöny, Bükk, Mátra, Zemplén, Nyírség)

Erős zúzmaraképző dés:   a fagypont alatti levegőben a szél által szállított jég illetve vízcseppek tereptárgyakkal ütközve kifagynak, és a szél felőli oldalon tartós jégbevonatot alkotnak, mely veszélyes lehet mind a mezőgazdaság, mind a közlekedés szempontjából. (Kisalföld, Alpokalja, Közép-Dunántúl, Bakony, Komárom-Esztergom)

Orografikus hatások: a hegységek természetes emelőként, ún. triggerként viselkednek, melyek a zivatarok kialakulásánál játszanak nagy szerepet, ugyanis az emelő hatás segíti a légrész további feláramlását, és zivatarfelhővé alakulását. Legyen szó egy- vagy multicellás zivatarokról, szupercellákról, zivatar vonalakról, zivatarláncokról: az országban megjelenő eltérő földrajzi viszonyok nagyban módosíthatják ezen konvektív események haladási irányát, fejlődését (gyengítő és erősítő hatásuk egyaránt lehet). A domborzat hatása a havazások, az első talajmenti fagyok prognózisánál, valamint hideg légpárnás helyzetben is kiemelt fontossággal bír. Télen mintegy másfélszer annyi napfényes órában részesülnek magasabb hegyvidékeink, mint az alföldi területek. (Alpokalja, Bakony, Balaton, Pécs-Mecsek-Baranya, Nógrád-Börzsöny, Bükk, Mátra, Zemplén)


Mint mindig, most is várjuk olvasóink, nézőink, SMS-előrejelző szolgáltatásunk jelenlegi vagy jövőbeli megrendelőinek észrevételeit, pozitív vagy legalábbis javító szándékú kritikáit. Köszönjük!.

Az Időkép.hu csapata

2009. október 12.


hirdetés


Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Észlelés
Észlelj te is!

Van egy jó időjárás képed?

Fénykép beküldése
Tölts fel fotót!

Figyelmeztetés mára:

Figyelmeztető előrejelzés mára
hirdetés
Legutóbbi észlelések
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Észlelés
Észlelj te is!

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2020. Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak |