Új csillag ragyoghat fel az égen
Nem mindennapi eseményben lehet részünk, de ehhez egy fehér törpe aktivitására is szükség lesz.
Létezik egy csillagrendszer a világegyetemben, mely az elkövetkezendő időszakban szeptemberig olyan fényessé válhat, hogy azt akár szabad szemmel is láthassuk. Bár a csillagászok azt is kijelentették, hogy erre az eseményre lehet, hogy még egy évet várni kell. Jelenleg csak távcsővel figyelhető meg ez a csillagrendszer, mely a T Coronae Borealis (T CrB) nevet viseli.
A csillagászat egyik szépsége, hogy a csillagok hirtelen látványosan felragyognak az égen. Amikor egy ilyen csillag túl halvány volt ahhoz, hogy láthassunk a felragyogást megelőzően, úgy tűnhet, mintha új csillag jelenne meg. A távcső feltalálása előtt ezt a jelenséget latinul "De nova stella"-nak nevezték el, mely nova (új csillag) néven vált ismertté.
A T CrB az Északi Korona csillagképben található, nagyjából 2500 fényévnyire van a Földtől. Ha bekövetkezik a robbanás, akkor a csillagot a Vega és az Arcturus csillagok között kell keresni. Ez egy kettős csillag, ezért valószínűsíthető az, hogy megtörténik a robbanás. Az egyik egy vörös óriás, a másik egy fehér törpe. Mindkét objektum tömege kisebb a Napénál. A fehér törpe intenzív gravitációja anyagot vonz el a vörös óriástól, létrehozva egy akkréciós korongot, mely kicsit olyan, mint egy fekete lyuk. Amikor a fehér törpéhez elég közel kerül az anyag egy része, az olyannyira felmelegszik, hogy fúzió jön létre, melynek eredménye az, hogy a fényerő hirtelen jelentősen megnő. A T CrB rendszer fényessége többször is megnőtt a történelem során, de a változások az utóbbi években csak teleszkóppal voltak észlelhetőek.
Viszont 1866-ban és 1946-ban is egészen kiugró volt a ragyogása ennek a fehér törpének, több ezerszeresére nőtt a fényereje, emiatt szabad szemmel is láthatóvá vált. Majdnem olyan fényes volt, mint a Sarkcsillag. A csillagászok most is erre számítanak.
Vannak olyan fehér törpék, melyek rendszertelenül vonzanak el anyagot a társuktól, ezért csak egyszer ragyognak fel az égen. Mások az úgynevezett visszatérő novák, melyek felragyogása meghatározott periódust követ. A legtöbb visszatérő nova olyan távol van, hogy még ha fel is ragyognak, akkor sem láthatjuk őket megfelelő teleszkóp nélkül. Pont ezért lehet a T CrB szinte egyedülálló.
A T CrB két tanulmányozott eseménye között (1866 és 1946) alig 80 év telt el. Amennyiben pontosan ismétlődne meg az esemény, akkor 2025 végén ragyoghatna fel az új csillag az égen. Bradley Schaefer, a Louisiana Állami Egyetem professzora a kutatásai során arra jutott, hogy az 1946-os eseményt megelőzően ez a csillagrendszer elsötétedésen ment keresztül, és most is nagyon hasonló történt. A sötétedés és a felragyogás közötti idő alapján Schaefer professzor úgy véli,
hogy idén február és szeptember között ragyoghat fel ismét ez a nova az égen,
bár ez az előrejelzés még nagy bizonytalansággal terhelt.
A T CrB az év nagy részében megfigyelhető Európából és Észak-Amerikából, kivéve szeptember-november környékén, amikor a Nap látszólagosan nagyon közel van hozzá az égen. Ha a robbanás bekövetkezik, akkor szabad szemmel is láthatóvá válik a T CrB a NASA előrejelzése szerint.
Forrás: IFLScience.com
Borítókép: Illusztráció
Időjárással kapcsolatban szívesen várjuk képeiteket, sztorijaitokat képtárunkba.
