Villámlott az Északi-sark közelében

| 2019. augusztus 13. 14:59 | Frissítve:
Nem mindennapi esemény történt szombaton a sarkkörön túl. Az Északi-sarktól alig 500 kilométerre zivatarok alakultak ki.

A trópusokon, illetve a mérsékelt szélességeken megszokott ugyan a zivatarok kialakulása, most azonban egy rendkívül ritka jelenségnek lehettünk tanúi. Augusztus 10-én, helyi idő szerint délután 4 és 6 óra között a Jeges-tenger térségében, az

Északi-sarktól mindössze 500 kilométerre detektáltak villámlásokat. 


Forrás: NWS Fairbanks
 

Több kulcsfontosságú összetevő is szükséges a villámok kialakulásához, de ezek közül a legfontosabb talán a légköri instabilitás. Közérthetőbben az alsó légkörnek melegnek és nedvesnek kell lennie, miközben a fenti réteg ehhez képest hideg és szárazabb. Az ilyen típusú környezet elősegíti a konvekciót, azaz a feláramlást, melynek következtében gomolyfelhők fejlődésével zivatarok keletkeznek.

Az Északi-sarkvidéken a hideg, száraz levegő ehhez rendelkezésre is áll, a meleg, magasabb páratartalmú felszíni légtömegek viszont nem jellemzőek a térségben. Ezen a nyáron azonban más a helyzet. A sarkvidéki hőmérsékletek többször megemelkedtek, és a tengeri jég szinte napról-napra rekord kis méretűvé zsugorodott. Az Északi-sarkvidékre többek közt hatalmas tűzvészt, a grönlandi jégtakaró megdöbbentő olvadását és rekord magas hőmérsékleteket is hoztak az elmúlt hónapok.

Az említett napon szintén 0 fok közelébe, nagy területen pozitív tartományba emelkedett a hőmérséklet, magasabb szinteken pedig valószínűleg ennél is enyhébb légtömegek érkeztek a sarkkörön túlra, ami már elegendő vertikális kontrasztot jelentett az emelt konvekcióhoz és a zivatarok kialakulásához. A villámokat az északi szélesség 85. fokának és a keleti hosszúság 126. fokának közelében detektálta a Vaisala GLD villámlokalizációs rendszere.


Villámgyakoriság térkép 0.5 fokos (fent) és 2.5 fokos (lent) felbontásban (villám/négyzetkilométer/év)
Forrás: Sciencedirect.com

A jelenség nagyon ritkának számít, a sarkkörön túl sem gyakoriak a villámok, a pólusok közelében viszont átlagosan kevesebb, mint 0,01 villám fordul elő évente 1 négyzetkilométeren. Arról, hogy egyedülálló-e a szombati eset, nem lehet megbizonyosodni, hiszen villámdetektorok az 1960-as évektől, megbízhatóbb technológia csak az 1990-es évektől létezik a villámok lokalizációjára, a helyi archívum pedig mindössze 2009-ig nyúlik vissza.

A kialakult zivatarok műholdképe és a felhőtető-magasság
A szürkés árnyalatok a zivatarok vertikális fejlődését mutatják, a színes képek a felhőtető magasságát jelzik kb. 12 km-ig. (Műholdképek: NOAA-20, RAMMB/CIRA, Animáció: Tom Yulsman)

Az éghajlatváltozás következtében a sarkvidéken kétszer olyan gyorsan növekszik az átlaghőmérséklet, mint a világ többi részén. Ez a jövőben hasonló ritka esetekhez, így a zivatarok kialakulásához szükséges instabil körülmények létrejöttének megsokszorozódásához is vezethet.


hirdetés


Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Észlelés
Észlelj te is!

Van egy jó időjárás képed?

Fénykép beküldése
Tölts fel fotót!

Figyelmeztetés mára:

Figyelmeztető előrejelzés mára
hirdetés
Legutóbbi észlelések
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Észlelés
Észlelj te is!

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2020. Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak |