Az elmúlt 2 év legerősebb napkitörése

X4.9-es erősségű napkitörést produkált az AR1990-es napfoltcsoport kedden hajnali 1 óra 49 perckor. Óriási, de nem felénk tart.

Igen erős, X4.9-es erősségű napkitörést jelentett a NOAA űridőjárással foglalkozó részlege magyar idő szerint kedd hajnali 1 óra 49 perckor. Ilyen erős jelenséget utoljára 2012 márciusában figyeltek meg.

Balra: a kitörés a NASA Solar Dynamics Observatory felvételén

Az óriási kitörés nem a Föld felé irányult. Mérések alapján 2000 kilométer/másodperc (avagy 7,2 millió km/h) sebességgel kilökődő anyagfelhő a bolygónkon igen erős geomágneses vihart keltett volna, szokatlan helyeken megjelenő sarki fényt és lehetséges elektromos meghibásodásokat is okozva.

Látható lesz-e hazánkban az északi fény?

Nem valószínű.

Mire lehet számítani a következő napokban?

Jó eséllyel semmi szokatlanra.

Miért fontos mégis figyelemmel követni a napkitöréseket?

1989-ben egy X15-ös erősségű, Föld felé irányuló napkitörés néhány nappal később először szokatlanul erős sarki fényt okozott, majd a kanadai Quebecben másfél perc alatt összeomlasztotta a teljes elektromos hálózatot, sötétségben hagyva 6 millió embert. Egy X15-ös erősségű kitörés ráadásul még nem is olyan ritka. További részletek korábbi cikkünkben.

Gyakran fordul elő ilyen?

A napfolttevékenységben 11 éves ciklusok vannak, a legutóbbi maximum tavaly volt, így az erős kitörés ténye egyáltalán nem meglepő. Az 1989-es kanadai eset is egy ilyen maximummal hozható összefüggésbe.

Az X kategóriába tartozó kitörések akár komoly kimaradásokat okozhatnak a távközlésben, illetve károsítják a nagyfrekvencián működő rádiókészülékeket és műholdakat.

A NOAA a mostani kitörés alatt R3-as erősségű rádiózavart észlelt, ilyenkor a Föld Nap felőli oldalán nagyjából 1 órán keresztül keletkeznek zavarok a nagyfrekvenciás adásokban. Az esemény időpontjában Ausztrália és a Csendes-ócán "nézett" a Nap felé.

A kitöréssel párhuzamosan koronakidobódás is előfordul - ilyenkor az elektromágneses hullámok mellett anyagfelhő is kiszabadul a csillagközi térbe. Ez az anyagfelhő (amennyiben bolygónk felé irányul), általában 1-3 nap alatt éri el a Földet. Megérkeztekor a rádiós kapcsolatok megszakadhatnak, a magasban (pl. repülőgépen) utazók fokozott sugárzásnak vannak kitéve, a műholdak elektronikája is károsodhat.

További információk és élő grafikonok a Nap aloldalunkon.