Boldog Karácsonyt kívánok! -- A csúcsdísz - hajnalmadár - A megjelenése a belvárosban nem egyedi dolog, erről már száz éves megfigyelési adatok is vannak. Agárdi Ede ornitológus írásából idézek, amit az Aquila · a Magyar Madártani Központ folyóiratában. ( Aquila 59/62. évf. 1952-1955 287-294. oldal) publikáltak. -- A további dunántúli adatoknak elébevágva most előbb letárgyaljuk az összes budapesti előfordulásokat, hiszen a főváros kőrengetege a hajnalmadár részére nem jelent mást, mint egy egységes szikla-vidéket. 1949 decemberben Szabó L. V. a Margitszigeten a romokon látott egy példányt. Vasvári a Lánchíd pillérjein látta. 1925. dec. 5-én a Belvárosban találkozott Vönöczky-Schenk hajnalmadárral, amint épületek ereszein és az esőlevezető csatornák környékén kutatott az ott rejtőző rovarok után. 1948. febr. 15-én Keve a Gellértheggyel szemben a pesti dunaparton ház falán látott hajnalmadarat. A kissvábhegyi megfigyeléssel egy napon 1948. nov. 14-én Szijj László a Reáltanoda utcában (Belváros) látta. 1948. dec, 3-án Keve az Erzsébet-híd alatt látott repülni egyet. 1951 októberében Sziráczky Sándor észlelte, a Mester utcában ház falán. Dorning Henrik Kőbányán a templomon figyelte meg 1926. dec, 22-én. Végül következik a városligeti Vajdahunyad várának fala, ahol Warga szerint régebben is több ízben láttak hajnalmadarat. A Madártani Intézet 1945-1952 közt ide lévén ideiglenesen elhelyezve, a megfigyelések rendszeressé váltak. 1947. nov. 8-án Pátkai itt lőtt egy példányt. 1949. jan. 21- és 22-én ugyanitt figyelte meg Keve. 1949 november második felében Pátkai Imre és Bancsó Lajos több napon át észlelték; 1950. nov. 6-án ismét Pátkai látta itt; 1951. jan. 6-án szintén; 1951. okt. 29-én ismét megjelent a hajnalmadár a falon. 1951. dec. 18-án Pátkai a közeli Ezredévés Emlékművön figyelte meg.
Hozzászólások