A víz fontos szerepet játszik szervezetünk működésében, így többek között biztosítja a vérkeringést, befolyásolja a vér megfelelő összetételét; szabályozza a vérnyomást; valamint lehetővé teszi a tápanyagok, a salakanyagok és a gázok oldását, szállítását; biztosítja a szervezet állandó, belső hőmérsékletét; elősegíti az ízületek megfelelő működését (ízületi folyadék).

Akkor kiegyensúlyozott a szervezet zavartalan működése, ha a szervezetbe jutó és termelődő (folyadékfelvétel), valamint az onnan eltávozó víz (folyadékleadás) mennyisége egyensúlyban van a szervezetben.

Már 2%-os folyadékvesztés esetén is csökken a fizikai és a szellemi teljesítőképesség, jelentkeznek az első tünetek, így fejfájás, koncentrálóképesség-csökkenés, fáradtság, szomjúság. Testünk viszonylag későn jelzi, hogy folyadékra van szüksége, azaz ha szomjasak vagyunk, az azt jelenti, hogy már rég innunk kellett volna.

A kiszáradás sokszorosára növeli a szívinfarktus és agyvérzés kockázatát is.

Mennyit igyunk a hőségben?

Hőség idején ajánlott napi 2-4 liternyi folyadékot fogyasztani. Ennél is többre lehet szükség abban az esetben, ha valamilyen okból kifolyólag a víz a szervezetből fokozottan ürül, például aktív sporttevékenység, nehéz fizikai megterhelés, szaunázás, a táplálékkal a megengedettnél több konyhasó bevitele; a szervezet megváltozott állapota (pl. láz, hasmenés, hányás stb.) következtében. A folyadékszükséglet terhesség és szoptatás idején is növekszik.

A kevés folyadékfogyasztás csecsemőknél könnyen kiszáradáshoz vezethet. A gyermekek és idősek szomjúságérzése később jelentkezik, és gyakran nem veszik észre. Mindezek miatt csecsemők, kisgyermekek és idősek esetében fokozottan figyeljünk oda a megfelelő folyadékpótlásra!

Nyári nagy melegben gyakran, kis mennyiségekre elosztva javasolt folyadékot fogyasztani, hogy a kiszáradás és annak következményei elkerülhetők legyenek. Egész nap legyen kéznél folyadék, hogy mindenhol (otthon, munkahelyen, iskolában, utazás alkalmával stb.) tudjuk pótolni az elveszített folyadékot.

A szív- és érrendszeri, a vese-, illetve az anyagcsere-betegségekben szenvedők a napi fogyasztható folyadékmennyiséggel kapcsolatban feltétlenül kérjék ki orvosuk véleményét, nekik ugyanis árthat a túlságosan sok folyadék bevitele!

Mit igyunk a hőségben és mit ne?

Magyarországon iható a csapvíz és az ország legnagyobb részén a minősége is jó. Napjainkban egyre elterjedtebb a háztartásiivóvíz-utótisztító kisberendezések használata. Az engedélyezett háztartásiivóvíz-utótisztító berendezések listája az ÁNTSZ honlapján található.

Az, akinek egészségi állapota miatt orvosa másként nem rendeli, ásványi anyagokban gazdag vizet is fogyasszon. A magyarországi ásványvizek nagy része ilyen.

A folyadékpótlás változatossá tételére és az ásványi anyagok bevitelére a cukrozatlan zöldség- és gyümölcslevek is megfelelőek, melyek nemcsak pótolják a szervezet ásványianyag-veszteségét, hanem szomjunkat is oltják.

Fogyaszthatunk gyümölcsteát, zöldteát, és amennyiben ételallergia vagy -intolerancia nem áll fenn, tejet és tejtermékeket is.

A gyógyteák (pl. hibiszkuszvirág, csipkebogyó, citromfűlevél, zsályalevél, borsmentalevél) is jó szomjoltók és ásványianyag-pótlásra is megfelelnek, ám ezeknél mindig vegyük figyelembe az adott gyógynövénnyel kapcsolatos elkészítési, fogyasztási és fogyasztási mennyiségre vonatkozó ajánlásokat.

Rendszeres fizikai aktivitás során sportitalok is fogyaszthatók.

Vízszükségletünk 20-30 százalékát élelmiszerek, ételek fogyasztásával fedezzük. Részesítsük előnyben a nagy víztartalmú élelmiszerek fogyasztását, ilyenek például a zöldségek, gyümölcsök, párolt zöldségek, befőttek, savanyúságok, pürék, mártások, a tej és a tejtermékek, a levesek, a főzelékek, a sodók, a turmixok stb..

Kerüljük a cukros, koffeintartalmú, alkoholos és szénsavas italok, valamint a nehéz, zsíros ételek fogyasztását!

Forrás: WEBBeteg Tovább az eredeti cikkre