Van, aki észre sem veszi, az érzékenyebbeknél viszont súlyos tünetek is jelentkezhetnek. Ha tudatosan éljük mindennapjainkat, mérsékelhetjük a kellemetlen panaszok előfordulását.

A front hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény, melyet a hőmérséklet, a légnyomás, a páratartalom, a szélerősség és az ionizáció egyidejű, hirtelen változásai jellemeznek. A környezetünk változásai szervezetünket is alkalmazkodásra kényszerítik, ennek hatására pedig bizonyos általános idegrendszeri tüneteket – levertséget, ingerlékenységet, nyugtalanságot, alvászavart, a reflexek lassulását, a koncentrálóképesség csökkenését és fejfájást – mindkét fronthatás esetében tapasztalhatunk. Mik a legfontosabb különbségek?

Mit okozhat a melegfront?

Melegfront esetén emelkedik a hőmérséklet és a páratartalom, valamint csökken a légnyomás. A tünetek ilyenkor már néhány órával a front átvonulása előtt jelentkezhetnek: csökkenhet a vérnyomás, megemelkedhet a pulzusszám, de a depressziós tünetek, illetve a migrénes panaszok is gyakoribbá válhatnak.

A leggyakoribb panaszok melegfront esetén:

• depresszió
• migrén
• trombózis-, embóliahajlam
• asztmás roham
• reumás fájdalmak
• mellkasi fájdalom
• keringési elégtelenség
• vakbélgyulladás
• vérzések

Mit okozhat a hidegfront?

Hidegfront esetén csökken a hőmérséklet és a páratartalom, a légnyomás pedig növekszik. A melegfronttal ellentétben a kellemetlen tünetekre a front átvonulása után lehet számítani. Felléphetnek asztmás rohamok, ízületi fájdalmak, reumás panaszok, gyomor-, epe- és vesegörcsök, illetve mellkasi panaszok. Gyakrabban fordulhat elő koraszülés és szívinfarktus, az epilepsziásoknál pedig sűrűbben jelentkezhetnek rohamok.

A leggyakoribb panaszok hidegfront esetén:

• asztmás roham
• reumás panaszok
• görcsök
• gyulladások
• gyomorfekély
• kólika
• agyvérzés

Hogyan csillapíthatók a fronthatások okozta kellemetlenségek?

1. A stressz kiiktatása. Stresszoldó módszerek közül érdemes kipróbálni az aromaterápiát, bizonyos gyógynövényekből készült kivonatokat, különböző relaxációs és jóga gyakorlatokat, valamint a talpmasszázst.

2. Egészséges táplálkozás. Viaminokban és ásványi anyagokban gazdag, könnyen emészthető ételek fogyasztása ajánlott, ügyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre, valamint érdemes csökkenteni az alkoholfogyasztást és kerülni a dohányzást.

3. Rendszeres mozgás. A szabadban végzett, rendszeres mozgás hangulatjavító hatással bír, serkenti az immunrendszert, és csökkenti a stresszhormonok szintjét.

Forrás: WEBBeteg