Mit nevezünk probiotikumnak?

Probiotikumnak nevezzük azokat a szervezetünkben, a vastagbélben élő hasznos baktériumokat, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva a gazdaszervezet számára számos hasznos funkciót töltenek be. Ezek az élő mikrobiális táplálékkiegészítők a bélflóra egyensúlyának pozitív irányú megváltoztatásával a szervezet állapotát javítják.

A probiotikumok legfontosabb jótékony hatásai

Jótékony hatásaik közé tartozik többek között a normál bélflóra fenntartásának segítése, a kártékony baktériumok elszaporodásának megfékezése, bizonyos vitaminok termelése, az ásványi anyagok felhasználásának támogatása és a nemkívánatos anyagcseretermékek lebontásának segítése.

A normál bélflóra legfontosabb feladatai

A normál bélflóra legfontosabb funkciója az idegen kórokozókkal szembeni védelem, az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása, a nyálkahártyát alkotó sejtek osztódásának és fejlődésének szabályozása, továbbá a maradék tápanyagok megemésztése, valamint a bélhámsejtek elsődleges tápanyagát jelentő rövid szénláncú zsírsavak termelése.

Az egészséges bélflóra helyreállítása

Az egészséges bélflóra helyreállításának feltétele a károsító tényezők megszüntetése és az elpusztult flóra pótlása. Az elpusztult bélflóra pótlásában segítenek a pre- és probiotikumok. Az egészséges bélflóra fenntartását segíthetjük táplálkozásunkkal is. Probiotikumban különösen gazdag élelmiszerek a savanyított tejtermékek: a joghurt és a kefir. Ezek mellett gyógyszertárakban kapható pro-, pre- és szinbiotikumkészítmények is rendelkezésre állnak.

Mikor alkalmazhatók a probiotikumok?

Ha nem áll fenn velük szemben túlérzékenység, és a páciens nem szenved immunhiányos állapotban, akkor a probiotikumok biztonsággal alkalmazhatók gyermek- és felnőttkorban egyaránt! Azonban használatuk előtt mindig javasolt kikérni kezelőorvosa, illetve gyermeke kezelőorvosának tanácsát! Ez azért elengedhetetlen, mert a gyermekek különböző életszakaszaiban a normál bélflóra más-más alkotókból áll össze, ezért a számukra ideális probiotikum kiválasztásakor az életkorra jellemző sajátosságokat figyelembe kell venni, és az életkorukhoz adaptált terméket kell választani.

Fertőzéses megbetegedések esetén a probiotikumok kiszorítják a kórokozó baktériumokat, megakadályozzák a gombák kóros elszaporodását, valamint gátolják a vírusok károsító hatását is.

Javasolt használatuk gyomor-bélhurutban, hányással, hasmenéssel járó megbetegedések, illetve székrekedés esetén, magas koleszterinszint esetén, továbbá haspuffadás, emésztési zavar előfordulásakor, valamint antibiotikum szedésének időtartama alatt és az azt követő körülbelül egy héten keresztül. Gyulladásos bélbetegségek kiegészítő terápiájaként hasznosnak bizonyult hosszabb távú szedésük is! Felső légúti allergiás megbetegedésekben, atópiás dermatitiszben, valamint utazások előtt is szedhetők. Dysbacteriosis esetén szintén a probiotikumok jótékony hatásáról számoltak be. A probiotikumok használatával a laktózintolerancia tüneteinek enyhülését érték el. A probiotikumok nem csak az emésztőrendszerünkben fejtik ki jótékony hatásukat. Alkalmasak a hüvely normál flórájának helyreállítására, valamint fenntartására is. Ezért a visszatérő, makacs hüvelyfertőzések terápiájának kiegészítéseként is célszerű alkalmazásuk.

Fontos tudni, hogy amennyiben antibiotikumkúra mellett savanyított tejtermékek fogyasztásával akarja elősegítni bélflórájának helyreállítását, mindenekelőtt kérje ki kezelőorvosa tanácsát, ugyanis vannak olyan antibiotikumok, melyek felszívódását a kalciumban gazdag élelmiszerek (amilyenek a tejtermékek is) fogyasztása gátolja, és ezzel hátráltatja gyógyulását.

Mikor nem alkalmazhatók probotikumok?

Probiotikumkészítmény nem alkalmazható bármely összetevőjével szembeni túlérzékenység esetén. Nem adható immunhiányos állapotokban sem. Mindezek miatt használata előtt feltétlenül kérjük ki orvos véleményét!

Forrás: WEBBeteg Tovább az eredeti cikkre