A meteorológus szemével: Özönvíz és tornádók

| 2018. május 29. 16:23 | Frissítve:
Szakmai cikkünkben a május 24-ei felhőszakadások és tornádók kialakulásának okait boncolgatjuk látványos képekkel, felvételekkel illusztrálva.

Május közepén szinte mindennapossá váltak a zivatarok, felhőszakadások, melyek májusban nem számítanak szokatlan jelenségeknek. A zivatarok döntő többsége a Dunántúlon tombolt. Főbb jellemzőjük, hogy lassan helyeződtek át, így egy adott területre jelentős mennyiségű, több helyen 50 milliméternél is több csapadékot zúdítottak villámárvizeket okozva. Emellett apró szemű jég és intenzív villámlás is kísérte az erős cellákat.

Május 24-én azonban még nagyobb területen és számban tomboltak viharok az országban: több tuba és két tornádó is kialakult, de az özönvíz sem maradt el. Jelen cikkünkben ezt a napot vesszük górcső alá kicsit szakmaibb szemmel.

  • Milyen időjárási helyzet tette lehetővé ezeknek a zivataroknak a kialakulását?
  • Miért zúdult le ilyen mennyiségű csapadék?
  • Miért alakultak ki tornádók? 

Mindez cikkünkből kiderül.

Európai körkép

Skandinávia felett egy anticiklon húzódott, melynek déli peremén északkeleties áramlás uralkodott. Nyugat- és Dél-Európában eközben sekély ciklonális mező helyezkedett el és alapvetően délies áramlás volt jellemző, így ebben a térségben meleg, nedves levegő foglalt helyet. Ez a két ellentétes áramlás találkozott a Brit-szigetektől egészen a Fekete-tengerig nyúló összeáramlási zóna mentén, melyben a Kárpát-medence is elhelyezkedett.

Ebben a zónában mind a labilitás, mind az megfelelő mennyiségű energia, mind a kellő emelési kényszer megtalálható volt, és persze nedvesség is volt dögivel. Mindemellett viszont a magasban nem voltak jelen markáns áramlások, melyek elősegítették volna a zivatarok gyors áthelyeződését, így a torlódási zóna mentén kialakuló zivataroknak jellemzően kicsi volt az áthelyeződési sebessége. Ez kedvezett a felhőszakadások és a nem-mezociklonális tornádók, tubák kialakulásának.

Mi történt a Kárpát-medencében?

Május 24-én a Kárpát-medencében északkeleti áramlás uralkodott. Már a délelőtti és kora délutáni órákban elkezdtek aktivizálódni a felszínközeli konvergencia vonalak, melyek ezen a napon is a zivatarok kialakulásához szükséges kényszert biztosították. Beindult a gomolyfelhő-képződés és az első zivatarok is berobbantak a Bakony környékén, valamint a Dél-Alföldön.

Legenda83 fotója a nap első zivatarjáról, a Bakonyból. Köszönjük!

A délután első felében túlnyomóan a Dunántúlon tomboltak zivatarok, de az Északi-középhegységben is megjelent egy-két cella. A Bakonytól nyugatra kialakuló erősebb cellák kiadós felhőszakadást zúdítottak Celldömölk, Sárvár, Szombathely később Sopron környékére is:

A Szombathely környéki felhőszakadás. Emelon fotója, köszönjük!

Eközben a Dél-Dunántúlon is elszórtan, több kisebb-nagyobb cella alakult ki. Itt a dombos felszín okozta orográfiai kényszer is jelentős szerepet játszott a zivatarok beindulásában. A domborzat a konvergencia vonalak elhelyezkedését és az összeáramlások erősségét is befolyásolta. Ez is közrejátszott abban, hogy fél 3 környékén egy a Kölesd-Györköny közötti zivatarból egy nem-mezociklonális tornádó is ki tudott alakulni. 

Farkas Vilmos fotója a Tolna megyei tornádóról.Köszönjük!

A tornádó lakott területet szerencsére nem érintett, de egy-két fát kitört a mezőn. A benne lévő szélsebesség nagyjából az F0-ás kategóriának megfelelő 90-140 km/h-t között alakulhatott. Kialakulásához jelentősen hozzájárult a zivatar lassú mozgása, ami lehetővé tette, hogy a összeáramlási (konvergencia) zónán belüli horizontális szélnyírás által létrehozott függőleges örvény kis területre koncentrálódjon, ezzel elősegítve a tornádó megjelenését.

Innen kissé nyugatabbra, Dombóvár közelében is megjelent egy felhőtölcsér, ám ez nem ért földet, így ezt csak tubaként könyvelhetjük el. 

Decsi Dániel fotója Dombóvárról, köszönjük!

Közben délkeleten is intenzív cellák kezdtek beindulni, és nem sokkal 3 óra után Orosházától keletre, a Csanádapáca és Csorvás környéki zivatarból is lenyúlt egy tornádó. 

A Békés megyei tornádó Kuri Szilvia fotóján. Köszönjük!

A délután második felében a Dunántúlon egyre inkább nyugatiasra kezdett átváltani az addig keleties áramlás, miközben az ország keleti felén továbbra is északkeleti szél uralkodott, Mindez egy erős konvergens zóna kialakulását vetítette előre az ország középső harmadában. Ez meg is történt: 5 óra után egyre erősebb zivatarok kezdett berobbanni az Alföldön és a főváros környékén.

Ha megnézzük az egyazon időpontot ábrázoló szél- és radartérképünket, könnyen észrevehetjük a konvergens zónát:

Budapestet is körülvették a zivatarok. A budai oldalon intenzív cellák foglaltak helyet, melyeket szintén az erős összeáramlás táplált. Érdekesség, hogy nagyjából 8 körül Biatorbágy környékén egy szupercellás jegyeket mutatót, forgó zivatarcella is megjelent.

A szupercellákra jellemző fal- és farokfelhő jól kivehető Szekeres Levente fotóján. Köszönjük!

Ez amiatt különleges eset, mert a szupercellák kialakulásának alapfeltételét képező vertikális szélnyírás ezen a napon nem állt rendelkezésre. Ebben az esetben valószínűleg az erős konvergencia által generált alacsony szintű, horizontális szélnyírás válthatta ki a cella forgó mozgását. Így egy ún. hibrid zivatarcella jött létre, ami mind multi-, mind szupercellás jellegzetességeket is magába foglal.

A forgó cella Blackdog által üzemeltetett biatorbágyi kameránk felvételén:

Az esti órákban a Duna-Tisza közén tombolt egy nagyobb zivatargóc intenzív villámlás, felhőszakadás kíséretében. A zivatargóc felső régióiból, a csapadékkal együtt leérkező hideg levegő erős széllel érkezett le a felszínre, ahol horizontálisan kezdett el szétterjedni. Ezt a szétterjedést jelezte az a látványos peremfelhő, mely szürkületkor Budapestet is elérte.

Rippel Erik fotója, köszönjük!

Dornyi Gyula fotója, köszönjük!

Stevebege fotója Rákoskeresztúrról, köszönjük!

Összegezve a nap eseményeit elmondható, hogy a legnagyobb problémát a több helyen lezúdúló, kiadós felhőszakadás okozta. Volt ahol közel 100 milliméter eső hullott le néhány óra alatt a több hullámban érkező felhőszakadásokból. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashattok.

Borítókép: Madeec


hirdetés


Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Van egy jó időjárás képed?

Fénykép beküldése
Tölts fel fotót!

Figyelmeztetés mára:

Figyelmeztető előrejelzés mára

Mikor jön a tél?

Még nem

hirdetés
Legutóbbi észlelések
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2019. Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak