Aki sózza a járdát, az szabálysértést követ el, de vannak alternatív megoldások
Környezetünk védelme érdekében fontos betartani a szabályokat, ugyanis a nátrium-klorid káros a talajra és annak élővilágára.
Megérkezett az igazi tél hazánkba, a havas időjárás pedig sokszor fejtörést okoz a közlekedésben. Most nem a közútról lesz szó, hanem a járdákról.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze közösségi oldalán osztott meg pár fontos információt. Akik növényekkel foglalkoznak, azok tudják, hogy fontos télen a fagy, mert az áttelelő kártevők számát jelentősen csökkenti. Viszont a síkosságmentesítés is kiemelt dolog, és a növények szempontjából nézve ez egy kényes téma.
A sózás árt a talajéletnek, valamint a talajszerkezetnek, ugyanis a nátrium-klorid (konyhasó) visszafordíthatatlanul átalakítja a talajt, amely elszikesedik, ezáltal az nem képes vizet felvenni vagy átereszteni, illetve megöli a talajban lakó baktériumokat és gombákat. Ezért a nátrium-klorid helyett használjunk inkább magnéziumsót, káliumsót, NPK műtrágyát, zeolitet, faforgácsot vagy homokot síkosságmentesítésre.
Fontos kiemelni azt, hogy a járdákon a fasorok védelmében kormányrendelet tiltja az útszóró sóval történő síkosságmentesítést,
így szabálysértést követ el az, aki útszóró sót használ a járdán, ugyanis annak közvetlen kapcsolata van a favermekkel. Ezért érdemes inkább a környezetbarát anyagokat használni.
Budapesten a cégek a kiemelt fasorok védelmében a sík közúti szakaszokon néhány éve, a parkokban pedig már bő egy évtizede alternatív anyagokat használnak síkosságmentesítésre.
Borítókép: Kmo (Budapest)
Időjárással kapcsolatban szívesen várjuk képeiteket, sztorijaitokat.
