Csapadékhozamok 2012-ben

| 2013. január 5. 5:50 | Frissítve:

A 2012-es év magyarországi csapadékhozama az AO és NAO indexek alakulásának tükrében.

Habár még alig ért véget a 2012-es esztendő, én máris egy visszatekintő írással szeretnék kedveskedni azoknak, akik érdeklődnek a hosszútávú előrejelzés, azon belül is a NAO és az AO indexek iránt. 

Bevezető gondolatként, szeretnék néhány mondatot írni az indexekről, hogy egy kicsit jobban megismerjük őket. A NAO és AO indexek jelentős hatással bírnak Európa időjárására, bizonyos nagytérségi, meteorológiai nyelven úgynevezett makroszinoptikus helyzeteket/folyamatokat írnak le.

A NAO mozaikszó rövidítése a North-Atlantic Oscillation szóösszetételből származik, jelentése Észak-atlanti Oszcilláció. A NAO az izlandi ciklontevékenység és az azori anticiklon rendszerközpontjai közötti nyomáskülönbség ingadozását fejezi ki. 

Negatív NAO index:

Mind az izlandi alacsonynyomás, mind az azori magasnyomás gyenge fejlettségű, a nyomáskülönbség a két akciócentrum között kicsi, ennek következtében a nyugati széljárás gyenge, kedvez a hidegleszakadásoknak.

Ha az őszi/téli időszakban negatív a NAO index, a nyugati széljárás erősen legyengül. Ilyen esetben megszaporodnak a közép-európai hidegbetörések északkelet felől, melyek lejutva alsóbb szélességre a mediterrán térségben ciklonokat generálnak, és amennyiben ezek a mediterrán ciklonok megfelelő pályaívet vesznek fel, a mi térségünkben is esőzést, télen - megfelelő hőmérsékleti viszonyok estén - havazást okoznak.

Pozitív NAO index:

Ilyen esetben mind az izlandi ciklontevékenység, mind az azori anticiklon jól fejlett, mely a nyugati széljárásnak kedvez. Nyugati irányból, az óceán felől Magyarország enyhe, nedves légtömeget kap (enyhe tél). A téli időszakban ez a helyzet gyakran okoz viharokat az európai térségben. Ebben a szituációban mérséklődik az észak-déli hőcsere, a légmozgás jellege nyugat-kelet irányúvá válik, úgynevezett zonalitás alakul ki, mely egyáltalán nem kedvez az észak-déli hidegleszakadásoknak és ezáltal a mediterrán ciklonok képződésének sem. 

 

A kép forrása: NOAA

 

Az AO

Az AO mozaikszó rövidítése az Arctic Oscillation szóösszetételből származik, jelentése Északi-sarki Oszcilláció. Az atmoszféra nagytérségi kilengését írja le, az 1000 hPa-os nyomásszinten fennálló nyomáskülönbséget mutatja műholdas mérés segítségével.

Negatív AO index:

Az Északi-sarkot körülölelő jet stream (szélörvény) gyenge, ezáltal a nyugat-kelet irányú szélgyűrű meglazul és teret enged a hideg levegő észak-déli irányú leszakadásának.
Ebben az esetben a hideg levegő az USA középnyugati régiójára és Nyugat-Európára szakad le, mely a mediterrán térségben viharokat és csapadékos időt okoz.

Pozitív AO index:

Az Északi-sark körüli örvénylés intenzív, ez esetben a széláram mintegy hurokként húzza maga körül a hideg levegőt körbe-körbe, csaknem lerögzítve/körbezárva a fagyos levegőt a pólus körül.

 

A kép forrása: Appinsys.com

A fenti rövid bevezető után elsőként nézzük meg, hogyan is alakultak az indexek az elmúlt több, mint 60 évben.

A ábra forrása: NOAA

Az ábra forrása: NOAA

A két grafikon jól látható, hogy hosszabb-rövidebb periódusok váltogatják egymás, van olyan időszak, amikor a két index együtt fut és van amikor külön mozognak.

Az alábbi - általam készített - táblázat a 2012-es évet mutatja, havi bontásban.

A négy sorban az alábbi adatok láthatóak:

- Budapest Lőrinc havi csapadékösszegei

- az általam Dunaharasztiban mért havi csapadékösszegek

- az AO index mérőszáma

- a NAO index mérőszáma

 

Három időszakot emelnék ki.

- 2012 márciusában mind az NAO, mind az AO index erős pozitív fázisban volt. Ha még emlékszünk a bevezetőre, ez nyugat-keleti irányú légmozgást jelent, mely nem kedvez a hidegleszakadásoknak és így a ciklonképződésnek sem. Márciusban mindkét index egyazon időszakban a magasba emelkedett (az idei év legmagasabb értékét produkálták), az eredmény pedig egy csaknem teljesen csapadékmentes hónap lett (Budapest 1 mm csapadékot jegyzett fel márciusban).

- A következő érdekes időszak a június/július volt, ahol az indexek meredek zuhanásba kezdtek, ennek következménye pedig egy csapadékosabb időszak lett (július hónap lett Budapesten az év legcsapadékosabb hónapja).

- Ezt követően az indexek ismételten felfele vették az irányt, majd októberben meredek zuhanás kezdődött, és megjött a várva várt csapadékos október hónap is.

Az utólagos verifikációból is kiderül számunkra, hogy érdemes figyelmet fordítanunk az indexekre, melyből - a jövőre vonatkoztatva - akár hosszútávú előrejelzéseket is készíthetünk.

Végül pedig jöhet az utolsó kérdés. Vajon mi is vár ránk az elkövetkező időszakban? Erre egyértelmű válasz természetesen most sincsen, de az indexek várható alakulása segíthet nekünk abban, hogy akár 1 hétnél hosszabb távolságra is ellássunk és megpróbáljunk a jövőre vonatkoztatva latolgatásokba bocsátkozni. Az utólagos elemzés pedig segíthet számunkra megérteni a miérteket és megtalálni az összefüggéseket.

Forrás: NOAA, Ogimet, saját mérés




Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Van egy jó időjárás képed?

Tölts fel fotót!

Figyelmeztetés mára:

Riasztás
hirdetés
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2018. Adaptive Média Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak