Egyre több a fehér gólya a világon

Magyarországon is stabil a helyzet, tavaly újra meghaladta az 5000 párt a hazai gólyaállomány.

Bár még nem áll rendelkezésre minden ország adatsora (van, ahol a nagy állomány miatt idén is zajlik felmérés), a cenzust szervező német természetvédelmi szövetség, a NABU megjelentette a tízévente végzett nemzetközi gólyaállomány-felmérés legfrissebb előzetes eredményeit. A többezer felmérő részvételével zajló akció alapján 330 ezer párra becsülhető a világ fehérgólya-állománya. Ez több mint kétszerese az 1984-ben kalkulált 135 ezer párnak és 20 százalékos növekedés a 10 évvel ezelőtti 265-280 ezer páros értékhez képest is.

Magyarország a közép-európai magpopuláció része, ahol az 1941-es 16 ezer párról két-három évtized alatt harmadára csökkent a költőpárok száma, majd az 1960-as évek végétől, 1970-es évek elejétől 5000 pár körül (4800–5600 pár között) ingadozott. Mélypontot jelentett a 2019-ben és 2020-ban számolt alig 4000-4200 pár, de fokozatos növekedéssel tavaly ismét elérte a hazai gólyaállomány az 5250 párt. A több mint hatszáz felmérő által gyűjtött adatok alapján az átlagos fészkenkénti fiókaszám az elmúlt tíz évben, az aszályos időszakok ellenére is 2,5 körül alakul (ha a sikertelen párokat nem vesszük be a statisztikába, akkor 2,8 körül), ami elegendő utódot jelent az állomány hosszú távú fennmaradásához.

A hazai növekedés örvendetes és bizakodásra ad okot, de nem szabad egy év jó eredményéből messzire menő következtetéseket levonni. Ráadásul nem ismerjük a klímaváltozás, például a vizes élőhelyek visszaszorulásának hatásait a gólyaállományra. 

Az egyre melegebb tavaszok és nyárelők kedvezőek abból a szempontból, hogy kevesebb gólyafióka fázik meg és pusztul el. A száraz időjárás azonban a táplálékállatok mennyiségének, különösen a földigiliszták, egyes rovarok, és a békák számának csökkenésével is jár. Mindezeket figyelemmel kell kísérni és folytatni kell a 90%-ban villanyoszlopokon költő állomány fészkeinek ledőlés elleni védelmét a fészektartók kihelyezésével, valamint az áramütések miatt a középfeszültségű villanyoszlopok biztonságossá tételét.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, borítókép: Bollók Magdolna