Marginális Szupercella Szegednél

| 2015. október 12. 7:47 | Frissítve:
Egy rövid élménybeszámoló és egy kis ismertető egy látványos és viszonylag ritka égi jelenségről, a marginális szupercelláról.

2015. október 5-én, hétfőn, még egy sekély ciklon vendégeskedett nálunk, aminek hatására főként az ország délkeleti harmadában fordultak elő záporok, zivatarok, döntő többségében egycellás és multicellás konvekció formájában. 
Önmagában a sekély ciklon teremtette helyzet, illetve az egyéb légköri folyamatok sem kedveztek különösebben a szupercellás konvekciónak, amelyhez a legfontosabb paraméterek a felhasználható energia, szélnyírás, helikalitás, kedvező légprofil stb. 

Habár ezek a feltételek a legfrissebb gfs analízisben csak részben voltak meg (volt némi energia a légkörben, ezt bizonyítják a zivatarok, illetve nem elhanyagolható mértékű szélnyírás is), ez elegendő volt úgynevezett marginális szupercella létrejöttéhez. Ez a fogalom kevéssé ismert a köztudatban, inkább csak a szakzsargon használja, ezért írnék róla pár sort.

Olyan helyzetekben használjuk amikor az adott időjárási feltételek inkább mono és multicellás konvekciónak kedveznek, de átmenetileg összeállhatnak olyan légköri-környezeti feltételek, amiből szupercella is kialakulhat.

Maga a szó egyébként mellékest, nem fontos részletet jelent, illetve különböző értelmezései vannak helyzettől függően.

Esetünkben arról van szó, hogy egy-egy zivatarcella átmenetileg hordozhat szupercellára utaló jegyeket, ilyenek például a mezociklon (forgó feláramlás és az ehhez kapcsolódó alacsony légnyomású struktúra megléte), és falfelhő. Az "átmenetit" úgy kell értsük, hogy ez esetben a cella élete megegyezik, vagy kicsivel több lehet egy egycellás zivatarénál ami jellemzően fél-egy óra között van, míg a valódi szupercelláknál az élettartam több óra is lehet. (A zivatarok kialakulásáról és típusairól korábban már írtam egy szösszenetet ).

Azaz a marginális szupercellák esetében leggyakrabban az idő kritérium nem teljesül, ezért nem nevezhetjük őket valódi szupercelláknak. A radarképeket vizsgálva erről a celláról is elmondható volt, hogy mintegy másfél óráig volt életképes, az utolsó kép után nem sokkal teljesen szét is esett.

Hétfő este, 6 óra előtt kicsivel értem haza, majd az ablakon kinézve láttam, hogy igen alacsony felhőalappal közelít egy cella. Fényképezőt ragadtam, de sajnos időm már nem volt elindulni semerre, így maradt a lépcsőházi ablak a 9-ik emeletről, ez végül jó választás volt, hiszen előttem történtek az események, kezdett kirajzolódni a falfelhő is.

Ahogy közeledett, egyre inkább impozáns látványt nyújtott a felhő struktúrája, egyre inkább kezdett hasonlítani egy LP szupercellára. Az LP (low precipitation) alacsony csapadékút jelent, az ilyen típusúak kisebb méretűek, a leáramlási sávjukban jóval kevesebb csapadék hullik, illetve gyakorta megfigyelhető a feláramlási tornyuk is, mint az alábbi képeknél.
Szóval kijelenthetjük, hogy egy LP jegyeket viselő marginális szupercellát láthattak a Szegeden lévők! A város fölött áthaladva megszűnhettek a fennmaradást segítő feltételek, be is alkonyult, a cella pedig 15-20 perc múlva a radarképekről is eltűnt...

Szép fényeket kívánok mindenkinek,

Tóth Gábor Gyula (HeavenMan)


hirdetés


Cimkék: ,


Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Van egy jó időjárás képed?

Fénykép beküldése
Tölts fel fotót!
hirdetés
Legutóbbi észlelések
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2019. Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak