Mennyire hatásos az atombomba a hurrikánok ellen?

| 2019. augusztus 26. 14:14 | Frissítve:
Rendszeresen felmerül a kérdés, hogy miért nem oszlatja fel az emberiség az óriásviharokat néhány jól célzott nukleáris töltettel.

Az elmúlt években több, igen pusztító hurrikán (ill. tőlünk keletre tájfun) végzett óriási pusztítást. A viharok ereje és a globális felmelegedés kapcsolata egyelőre nem bizonyított, ugyanakkor rendszeresen felmerül a kérdés, hogy az óriási technológiai vívmányokat kifejlesztő emberiség miért nem kezd valamit ezekkel a veszélyes képződményekkel.

A kérdéssel a NOAA hurrikánkutatási osztálya is foglalkozott

Sajnos akármilyen kézenfekvőnek is tűnik az ötlet, a valóságban egy ilyen drasztikus beavatkozás se okozna lényegi változást a vihar lefolyásában. A legerősebb hurrikánok jellemzően a nyár végefelé (augusztus-szeptember magasságában) alakulnak ki, ilyenkor a legmagasabb az óceánok hőmérséklete (legalábbis az északi féltekén).

Ökölszabályként a 26 fokos vízhőmérsékletet szokták említeni, ha ezt eléri a tengervíz felső 50 méteres rétegének átlaghőmérséklete, az már elegendnő hőenergiát biztosít az óriásciklonok létrejöttének. A párolgó vízgőz felfelé indul meg, mely a nyomás csökkenése miatt hamar eléri a harmatpontot és ott kondenzálódik (apró porrészecskékre kicsapódik és felhő képződik). Ez a kicsapódás újabb energia, az ún. látens hő felszabadulásával jár, mely tovább löki a légrészt felfelé. A felszínen a helyére érkező légtömeg a Föld forgása miatt örvénylő mozgásba kezd és már kész is az erősödő hurrikán.

Egy hurrikán átlagosan 50-200 ezer gigawatt hőenergiát szabadít fel,

melynek kevesebb mint tizede alakul mozgási energiává (értsd: pusztító szélviharrá), a többi hő formájában szétoszlik a légkörben. Összehasonlításul: 1993-ban az emberiség átlagos energiafogyasztása ennek alig 20%-át érte el.

Nem bíztatóbb a helyzet akkor sem, ha a hurrikán szemében lévő alacsony légnyomást próbálnánk "visszatölteni". Az átlagos légnyomás (vagyis a fejünk felett lévő légoszlop súlya) négyzetméterenként nagyjából 10 tonna. Egy nagyon erős hurrikán szemében ez 9 tonnára csökken. Egy 5-ös kategóriájú hurrikán 2-es kategóriává csillapításához tehát nagyjából

500 millió tonna levegőt kéne egy folyamatosan haladó örvény közepébe juttatni.

Felmerül a kérdés, hogy miért nem próbáljuk a kialakulásuk előtt "elfújni" ezeket az örvényeket. Nos, csak az Atlanti-régióban évente 80 ilyen örvény képződik, de csak ötből fejlődik ki később hurrikán. Hogy melyik ötből, azt jelenleg még nem tudjuk meghatározni, évente 80 bombát robbantani viszont senki sem szeretne.

A végére hagytuk a legkellemetlenebb mellékhatást, azaz ha a fenti körülmények nem állnának fenn, akkor sem tudnánk mit kezdeni az óriási radioaktív szennyezéssel, ami a ciklonból hullana ki és jó ideig mérgezné a bolygó élővilágát.

Címlapi kép: Harvey hurrikán a GOES műhold felvételén


hirdetés


Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Van egy jó időjárás képed?

Fénykép beküldése
Tölts fel fotót!
hirdetés
Legutóbbi észlelések
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2019. Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak