Mikor jön már a tavasz?

| 2010. február 16. 0:25 | Frissítve:
Sokak tették fel nekünk a napokban ezt a kérdést, lássuk, mit mutatnak a modellek és a tapasztalatok!

Tavasz... Az évszak, amikor emelkedik az átlaghőmérséklet, amikor napról napra hosszabbá válnak a nappalok és egyre szeszélyesebbé válik hazánk időjárása is.

A tél kezdetén még sokan álmodoztak nagy havazásokról, fehér Karácsonyról, ám mostanra a legtöbb ember megunta a fagyos, havas időjárást, és a tavaszt várja; hiszen ilyenkor felélénkül az élet, hosszas téli "hallgatás" után a tavasz előhírnökeiként megjelennek a hóvirágok, majd újra virágba borulnak a növények, kizöldellnek a mezők és az erdők.

A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén március 21. – június 21. közé esik, mégis mindenki azt kérdezgeti, mikor jön már a tavasz?

Lássuk, mit mutatnak a modellek!

Hogyan kell értelmezni az itt látható fáklyadiagramot?

Az időjárás előrejelzésekor mindig egy nemlineáris parciális differenciálegyenlet-rendszert kell megoldanunk, melynek csak numerikus megoldása létezik. Ez azonban igen nagy érzékenységet mutat a kezdeti feltételekre, akár apró bizonytalanságok is hatalmas hibákat eredményezhetnek, illetve a kezdeti feltételek is mindig hibával terheltek (Heisenberg-féle határozatlansági reláció). Röviden ezzel magyarázható az ún. ensemble (együttes) előrejelzések készítésének fontossága.

Ezért tehát nem csak egyetlen futást készítünk, melyet a legjobbnak ítélünk, hanem több előrejelzést is, melyek csak a kezdeti feltételükben, és csak csekély mértékben különböznek egymástól. Egy ilyen együttes előrejelzés végterméke látható a fáklyadiagramokon, spagetti-diagramokon, bélyegdiagramokon is.

A fáklyadiagramok mindig egy adott földrajzi helyre vonatkozóan szemléltetik valamely nyomási vagy magassági szinten egy-egy kiválasztott elem időbeli alakulását. Segítségükkel leolvashatjuk, hogy egy adott helyen hogyan változik az előrejelezhetőség, ezzel összhangban az előrejelzésünk bizonytalansága.

 

Mire számíthatunk a fent leírtak alapján?

A fenti diagramon a 850 hPa-os hőmérsékletre, illetve a csapadékra vonatkozó futásokat láthatunk, ez alapján azt mondhatjuk, hogy a hét második felében átmeneti enyhülés fog kezdődni. A magasabb légrétegekben ugyanis dél felől egyre enyhébb, nedves levegő áramlik a Kárpát-medence fölé, így pénteken a délkeleti megyékben akár 10 fok fölé is emelkedhet majd a hőmérők higanyszála. Vasárnap azonban újra hidegebb levegő áramlik majd hazánk fölé, a hét utolsó napján már csak 4-5 fok körül alakulnak majd a maximumok.

Mit hoz magával az enyhülés?

Olvadást, áradást. A hétvégén a VITUKI előrejelzése szerint már kisebb vízszintemelkedés lesz tapasztalható a magyarországi folyókon, a Sajó egyes szakaszain vasárnap akár már első fokozatú árvízi készültséget is elrendelhetnek.

Mit mondanak a népi regulák?

A népi hagyományok úgy tartják, hogy ha a pacsirta Zsuzsanna napján, azaz február 19-én megszólal, akkor vége a télnek és érkezik a tavasz. Nos, ezek szerint már csak néhány napot kell várnunk, és megtudjuk, mire számíthatunk!

 


hirdetés


Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Van egy jó időjárás képed?

Fénykép beküldése
Tölts fel fotót!

Figyelmeztetés mára:

Figyelmeztető előrejelzés mára

Mennyi hó fog esni?

Várható hóvastagság
hirdetés
Legutóbbi észlelések
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2019. Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak |