illusztráció illusztráció

Milyen lesz a tél?

Alaptalan híresztelések cáfolata következik.

Ahogy minden évben, úgy idén is (főként a közösségi médiában) terjed a hír, melyben "szakemberek" véleményre hivatkozva riogatnak kemény téllel. A valóság ezzel szemben az, hogy

nem tudni, milyen lesz a tél.

A manapság használatos numerikus modellek 7-8 napos távra adnak jó beválású, tényszerű előrejelzéseket. Ez óriási fejlődés, 25 éve ugyanis még csak maximum 5 napra előre működtek ezek a megoldások. Ezen felül egy 3 hetes, illetve egy kísérleti 3 hónapos távlatra általánosabb tendenciák előrejelzését kutatják.

A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) által kiadott előrejelzések szerint az ősz az átlagosnál szintén melegebb lehet, szeptember és október kissé szárazabb, a november átlagosan csapadékos. Ebben az időszakban a hirtelen felhőszakadások - mint amiket a nyár során tapasztalni lehetett - nagyon ritkák, inkább a "kezelhető" esőzések a jellemzőek.

illusztráció

A globális tengerfelszíni hőmérséklet eltérése az átlagtól El Nino és La Nina idején (NOAA)

Ilyen távú előrejelzésekben a két legfontosabb prediktor az ENSO (azaz az El Niño és La Nina) jelenségek ill. a sarkvidékek jéggel borítottsága. Idén az előbbi, azaz az El Niño hatás érvényesül, így az egyenlítő környékén felmelegedett óceán Afrikában száraz, a Karibi-térségben csapadékosabb éghajlatot okoz. Az Európára gyakorolt hatása ugyanakkor már

kevésbé egyértelmű.

Az eddigi tapasztalatok alapján El Niño esetén Észak-Európában inkább száraz, hideg, Dél-Európában, enyhe, csapadékos tél valószínűbb.

illusztráció

Az Északi-sarkvidék körüli jégtakaró kiterjedése az elmúlt öt évben. Idén az átlagosnál vékonyabb, de a 2012-es rekord megdőlése nem valószínű. (NSIDC)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat kutatásában egy másik összefüggést tártak fel a szakemberek: Babolcsai György publikációja alapján az Észak-Atlanti térség szeptemberi légnyomás-anomáliája (azaz átlagostól való eltérése) és a Kárpát-medence decemberi hőmérséklet-anomáliája között bukkantak kapcsolatra. A decemberi anomália index (DAI)-ról bővebben a met.hu cikkében lehet olvasni. Az idei télről ez a korreláció így legkorábban

egy hónap múlva adhat becslést.

Mindenesetre az idei nyár az 1901 óta rögzített adatsorban a harmadik legmelegebb volt - adta hírül az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés