illusztráció illusztráció

Mitől lesz hideg?

Az itt leírtak ismeretében magunk is megpróbálhatunk rövidtávú hőmérsékleti előrejelzéseket készíteni ősz reggelekre.

A hõmérséklet elõrejelzés a fejlett számítógépes modellek ellenére több esetben is rendkívül bizonytalan, mivel azt olyan tényezõk befolyásolják, melyek helyes megbecsülésén jó pár Celsius fok különbség is múlhat.

Mindenekelõtt fontos tisztázni a fagy és a talajmenti fagy közötti különbséget. A hõmérsékletet hivatalosan (az Idõkép térképein is) 2 méter magasságban mérik. Egy-egy hideg éjszakán a földfelszín feletti néhány centiméteres magasságban a kisugárzás hatására jóval inkább inkább lehûlhet a levegõ, mint 2 méter magasan. Elõfordul, hogy a talajmenti hõmérsékletmérõk (melyeket 5 cm magasra helyznek) fagyot jeleznek akkor, amikor két méter magasan még akár 3 °C fokot mutatnak a hõmérõk. Ezt nevezzük talajmenti fagynak, ilyenkor egyes érzékenyebb növények már elfagyhatnak.

Az éjszakai órákban történõ hõmérséklet-csökkenést számos tényezõ gyorsíthatja, ill. akadályozhatja. Vegyük ezeket végig.

Felhõzet, köd: Döntõen lelassítja a kisugárzást, nagy ködben elõfordul hogy pár tized fokos melegedést is okoz. Általában konzerválja (megõrzi) a felszíni hõmennyiséget.

Pára: A párás levegõnek nagyobb a fajhõje, vagyis 1 foknyi hûlésekor több hõt ad le, mint a száraz levegõ. Ennélfogva a párás levegõ lassabban hûl.

Szél: Attól függ. Szélcsendes idõben gyorsan hûl a levegõ, de már egy mérséklet szél is képes lassítani a lehûlést, mivel átkeveri a légrétegeket. Más esetben érkezõ légtömegek (pl. "sarkvidéki" vagy "afrikai eredetû") okozzák a szelet, ilyenkor az adott légtömegtõl függ a hõmérséklet változás.

Esõ: Õsszel nem hût. A közhiedelem szerint egy nyári zápor a "felhõ hidege" miatt hûti le a levegõt, pedig ez nem igaz. Nyáron a száraz levegõben az esõ már hullás közben is gyors párolgásnak indul, mely halmazállapotváltozás (folyékony > gáz) rengeteg hõt von el. A jelenség 100-120 km/h-s orkánszelet képes produkálni (ún. downburst, nincs magyar neve, pedig idén is sokszor pusztított hazánkban). A téli félévben más a helyzet, ilyenkor párás, ködös a levegõ, a csapadék nem tud elpárologni, sõt télen az esõ enyhülést hoz.

Domborzat: A hideg levegõ a vízhez hasonlóan lefelé "folyik". Ennek megfelelõen a hegyekkel körülzárt völgyekben van mindig a leghidegebb, rendszerint Nógrád megyében mérik az elsõ fagyokat. A hegytetõkön ezzel ellentétben nem kell nagy hidegekre készülni.

Fõnhatás: Jelentõs szél esetén érdemes figyelembevenni a fõnhatást is. Ha a szél a nedves levegõt egy hegynek fújja, akkor az emelkedési kényszer miatt abból csapadék fog kicsapódni. A hegycsúcson átbukva szárazabb és melegebb lesz ugyanaz a légtömeg. Leginkább Sopronban figyelhetõ meg ez a jelenség.

Hótakaró: Bár még ezzel egyelõre nem kell számolnunk, érdemes tudni, hogy a hó nagyon jó hõszigetelõ anyag, a benne lévõ levegõbuborékok miatt képes megvédeni az alatta lévõ növényeket a zord (-10 fok alatti) téli éjszakák alatt.


Mikor számolhatunk tehát a legnagyobb hideggel? A legkedvezõbb, ha derült, szélcsendes az idõ, és egy száraz légtömeg helyezkedik el felettünk. Ilyenkor akár fagyra is készülhetünk.

Mikor lesz a legkevésbé hideg? Borult, párás idõben, amikor mérséklet vagy élénk szél fúj. Az esõ melegítõ hatása szeptemberben még nem érvényesül.

Eshet-e most hó? Kizárt. Ha beborul, akkor nem tud lehûlni a levegõ annyira, hogy megfagyjon a csapadék, az óceán felõl érkezõ párás légtömegek pedig túl melegek. A szükséges hideget egy sarkvidéki vagy szibériai légtömeg tudná szállítani, az azonban száraz, csapadékot nem okozna.
Hirdetés