Mitől lesz hideg?

| 2008. szeptember 13. 14:01 | Frissítve:
Az itt leírtak ismeretében magunk is megpróbálhatunk rövidtávú hőmérsékleti előrejelzéseket készíteni ősz reggelekre.
A hõmérséklet elõrejelzés a fejlett számítógépes modellek ellenére több esetben is rendkívül bizonytalan, mivel azt olyan tényezõk befolyásolják, melyek helyes megbecsülésén jó pár Celsius fok különbség is múlhat.

Mindenekelõtt fontos tisztázni a fagy és a talajmenti fagy közötti különbséget. A hõmérsékletet hivatalosan (az Idõkép térképein is) 2 méter magasságban mérik. Egy-egy hideg éjszakán a földfelszín feletti néhány centiméteres magasságban a kisugárzás hatására jóval inkább inkább lehûlhet a levegõ, mint 2 méter magasan. Elõfordul, hogy a talajmenti hõmérsékletmérõk (melyeket 5 cm magasra helyznek) fagyot jeleznek akkor, amikor két méter magasan még akár 3 °C fokot mutatnak a hõmérõk. Ezt nevezzük talajmenti fagynak, ilyenkor egyes érzékenyebb növények már elfagyhatnak.

Az éjszakai órákban történõ hõmérséklet-csökkenést számos tényezõ gyorsíthatja, ill. akadályozhatja. Vegyük ezeket végig.

Felhõzet, köd: Döntõen lelassítja a kisugárzást, nagy ködben elõfordul hogy pár tized fokos melegedést is okoz. Általában konzerválja (megõrzi) a felszíni hõmennyiséget.

Pára: A párás levegõnek nagyobb a fajhõje, vagyis 1 foknyi hûlésekor több hõt ad le, mint a száraz levegõ. Ennélfogva a párás levegõ lassabban hûl.

Szél: Attól függ. Szélcsendes idõben gyorsan hûl a levegõ, de már egy mérséklet szél is képes lassítani a lehûlést, mivel átkeveri a légrétegeket. Más esetben érkezõ légtömegek (pl. "sarkvidéki" vagy "afrikai eredetû") okozzák a szelet, ilyenkor az adott légtömegtõl függ a hõmérséklet változás.

Esõ: Õsszel nem hût. A közhiedelem szerint egy nyári zápor a "felhõ hidege" miatt hûti le a levegõt, pedig ez nem igaz. Nyáron a száraz levegõben az esõ már hullás közben is gyors párolgásnak indul, mely halmazállapotváltozás (folyékony > gáz) rengeteg hõt von el. A jelenség 100-120 km/h-s orkánszelet képes produkálni (ún. downburst, nincs magyar neve, pedig idén is sokszor pusztított hazánkban). A téli félévben más a helyzet, ilyenkor párás, ködös a levegõ, a csapadék nem tud elpárologni, sõt télen az esõ enyhülést hoz.

Domborzat: A hideg levegõ a vízhez hasonlóan lefelé "folyik". Ennek megfelelõen a hegyekkel körülzárt völgyekben van mindig a leghidegebb, rendszerint Nógrád megyében mérik az elsõ fagyokat. A hegytetõkön ezzel ellentétben nem kell nagy hidegekre készülni.

Fõnhatás: Jelentõs szél esetén érdemes figyelembevenni a fõnhatást is. Ha a szél a nedves levegõt egy hegynek fújja, akkor az emelkedési kényszer miatt abból csapadék fog kicsapódni. A hegycsúcson átbukva szárazabb és melegebb lesz ugyanaz a légtömeg. Leginkább Sopronban figyelhetõ meg ez a jelenség.

Hótakaró: Bár még ezzel egyelõre nem kell számolnunk, érdemes tudni, hogy a hó nagyon jó hõszigetelõ anyag, a benne lévõ levegõbuborékok miatt képes megvédeni az alatta lévõ növényeket a zord (-10 fok alatti) téli éjszakák alatt.


Mikor számolhatunk tehát a legnagyobb hideggel? A legkedvezõbb, ha derült, szélcsendes az idõ, és egy száraz légtömeg helyezkedik el felettünk. Ilyenkor akár fagyra is készülhetünk.

Mikor lesz a legkevésbé hideg? Borult, párás idõben, amikor mérséklet vagy élénk szél fúj. Az esõ melegítõ hatása szeptemberben még nem érvényesül.

Eshet-e most hó? Kizárt. Ha beborul, akkor nem tud lehûlni a levegõ annyira, hogy megfagyjon a csapadék, az óceán felõl érkezõ párás légtömegek pedig túl melegek. A szükséges hideget egy sarkvidéki vagy szibériai légtömeg tudná szállítani, az azonban száraz, csapadékot nem okozna.

hirdetés


Kapcsolódó hírek

Nálad milyen az idő?

Van egy jó időjárás képed?

Fénykép beküldése
Tölts fel fotót!

Figyelmeztetés mára:

Figyelmeztető előrejelzés mára

Mikor jön a tél?

Még nem

hirdetés
Legutóbbi észlelések
Legutóbbi észlelések

Nálad milyen az idő?

Hirdetés

© Copyright Időkép Kft. 2004–2019. Facebook Twitter Instagram
Impresszum | Médiaajánlat | Szerzői jog | ÁSZF | Elvihető tartalmak