Az enyhe idő ellenére gyorsan csökken a Balaton vízszintje. Lássuk, mi ennek az oka.

Múlt hétfőn nemcsak lehűlést, hanem pusztító szélvihart is hoztak a zivatarok. Utánajártunk, hogy mitől válhatott ilyen erőssé a szél.

Meglepő eredményre jutottak egy új szimulációban a Hamburgi Egyetem kutatói.

Kedd hajnalban 67 centit mutatott a vízmérce Agárdnál, ez az érték tavaly ezen a napon 112 centiméter volt.

Ősszel is fogy a Balaton vize: 26 centivel alacsonyabb a vízszint, mint tavaly ilyenkor.

A déli parton sok helyen picike a víz, sétálhatunk egy ideig, ha úszni szeretnénk.

A Balaton-átúszáson indulók zavartalanul teljesíthetik a távot, a felszerelést szállító kishajóknak viszont túl sekély a víz.

Míg hazánkban 35 fok körül tetőzik a kánikula, Franciaországban és az Ibériai-félszigeten 40 fok fölötti maximumok is jöhetnek.

Agárdnál mindössze 54 centimétert mutatott a vízmérce kedd reggel, ez már csak egy centiméterrel marad el az eddigi legalacsonyabb vízállástól.

Látványos grafikonon mutatjuk, hogyan apadt a magyar tenger vízszintje a nyári hónapok alatt.

Az utolsó augusztusi hétvégén lehullott csapadék a kilenc nappal ezelőtti vízszint visszaálítására volt elegendő.

Az intenzív párolgás és az aszályos nyár áll a jelenség hátterében.

Nyáron átlagosan több mint 4 fokkal melegebb a tó vize, mint az 1970-es évek elején.

A következő napokban kánikula jön, az erős párolgás hatására tovább apad a tó vízszintje, de a kiszáradás nem fenyegeti.

Dél-Korea fővárosának egyes részein 40 centiméternél is több hó hullott.

A forró, száraz nyári napok által okozott veszteséget követően most végre ismét egyre több a víz a Balatonban.

A sótartalom növekedése a jövőben hatással lehet a magyar tenger élővilágára.

Habár nagyobb tavaink jege nem alkalmas korcsolyázásra, a belvizek jegét sokan kihasználták a téli sportok szerelmesei hétvégén.

Nem várható újabb nagy csapadék, amely tovább rontaná az ár- és belvízhelyzetet.