Egy elzárt kamrába kiváncsiságból bevakuztam és ezt találtam "Gravitációs alappont, a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet tulajdona, a pont megrongálását a törvény bünteti!"
piros76
Igen, kíváncsi vagyok, ha fotózok, minden sötét lyukba bevillantok :))))
A Siklósi vár jobb első pincéjében, egy jelöletlen ajtó mögött.
Szívesen :)
„…az egyik esetben valamely pont aktuális nehézségi gyorsulás értékének meghatározása a feladat, a második esetben viszont azt vizsgáljuk, hogy egy adott pont nehézségi gyorsulási értéke hogyan változik az időben…”
„…A nehézségi gyorsulás abszolút értékének ingaberendezéssel történő első meghatározója Gruber Lajos volt 1885-ben… E tudományterületen azonban hazai és nemzetközi vonatkozásban is Eötvös Loránd munkásságát tartjuk a legjelentősebbnek; neki köszönhető a róla elnevezett inga világméretű elterjedése és gyakorlati alkalmazása a XX. század első harmadában... Mérései kezdetben alapvetően geodéziai célokat szolgáltak, ám a két világháború közötti időszaktól Eötvös (is) kénytelen volt mérési tevékenységének egyre nagyobb részét az olajkutatás szolgálatába állítani, mert erre a célra biztosítottak anyagi forrásokat.
A hazai gravitációs munkákban jelentős szerepet játszott Oltay Károly is, aki a Potsdami Geodéziai Intézetben meghatározott nehézségi gyorsulási értéket 1908–1915. között többször is levezette a Budapesti Műszaki Egyetemen létesített gravitációs alappontra, amely érték a hazai mérések kiinduló értéke lett. Ezzel párhuzamosan 1908–1933. között Oltay 110 pontból álló alaphálózatot is létesített munkatársaival…”
Hozzászólások
A Siklósi vár jobb első pincéjében, egy jelöletlen ajtó mögött.
Szívesen :)
„…az egyik esetben valamely pont aktuális nehézségi gyorsulás értékének meghatározása a feladat, a második esetben viszont azt vizsgáljuk, hogy egy adott pont nehézségi gyorsulási értéke hogyan változik az időben…”
„…A nehézségi gyorsulás abszolút értékének ingaberendezéssel történő első meghatározója Gruber Lajos volt 1885-ben… E tudományterületen azonban hazai és nemzetközi vonatkozásban is Eötvös Loránd munkásságát tartjuk a legjelentősebbnek; neki köszönhető a róla elnevezett inga világméretű elterjedése és gyakorlati alkalmazása a XX. század első harmadában... Mérései kezdetben alapvetően geodéziai célokat szolgáltak, ám a két világháború közötti időszaktól Eötvös (is) kénytelen volt mérési tevékenységének egyre nagyobb részét az olajkutatás szolgálatába állítani, mert erre a célra biztosítottak anyagi forrásokat.
A hazai gravitációs munkákban jelentős szerepet játszott Oltay Károly is, aki a Potsdami Geodéziai Intézetben meghatározott nehézségi gyorsulási értéket 1908–1915. között többször is levezette a Budapesti Műszaki Egyetemen létesített gravitációs alappontra, amely érték a hazai mérések kiinduló értéke lett. Ezzel párhuzamosan 1908–1933. között Oltay 110 pontból álló alaphálózatot is létesített munkatársaival…”