illusztráció illusztráció

Közeleg a tél, lesz-e nagy hideg és hó?

A szokásosnál vastagabb szibériai hótakaró, vékonyabb tengeri jég és a folytatódó La Niña jelenség is hatással lesz a következő hónapok időjárására.

Szeptember 23-án kezdetét vette a csillagászati ősz, az Északi-sarkon pedig a fél évig tartó éjszaka. A Nap látszólagos délebbre történő vándorlásával az északi szélességek egyre kevesebb energiához jutnak, amely a hőmérséklet csökkenéséhez vezet. A délebbre eső területeken azonban meleg marad a légkör, mivel a Naptól továbbra is elegendő fényt és energiát kapnak. Ezáltal egyre nagyobb hőmérséklet- és nyomáskülönbség alakul ki a poláris és a szubtrópusi régiók között, melynek eredményeként

az északi féltekén nagy kiterjedésű, alacsony nyomású keringés kezd kialakulni,

amely a felszíntől egészen a sztratoszféráig terjed. Ezt nevezzük poláris örvénynek.

A poláris örvény hőmérséklete a sztratoszféra középső részén, nagyjából 25-30 km magasságban akár -90 Celsius fokra is csökkenhet. 

A poláris örvény viselkedése az egyik kulcstényező Európa és Észak-Amerika téli időjárásnak alakulásában. Ha a poláris örvény erős, akkor lényegében bezárja a hidegebb levegőt a sarki területekre, ami enyhébb telet eredményez az Egyesült Államokban és Európa nagy részén. Ilyenkor felerősödnek a nyugat-kelet irányú (zonális) áramlások, amelyek az óceán felől enyhe légtömegeket szállítanak a kontinens belsejébe.

Ugyanakkor ha az örvényben zavar keletkezik és gyengülni kezd, akkor dominánssá válhatnak az észak-déli irányú (meridionális) áramlások, melyek segítségével könnyebben leszakadhat a sarkvidéki eredetű légtömeg az alacsonyabb szélességek felé Európában és/vagy Észak-Amerikában.

Mindez szemléletesen - bal oldalon az erős, jobb oldalon a gyenge poláris örvény figyelhető meg:

illusztráció
Forrás: NOAA

Hogy állunk most?

Október elején rég nem látott mértékű hófelhalmozódás kezdődött Szibériában /lásd: alábbi ábra/, október 9-ére a hóval borított terület nagysága 9 millió négyzetkilométerre gyarapodott. Ez volt 2009 óta a második legnagyobb kiterjedés. A hófelhalmzódás mértéke egy azóta bekövetkezett enyhülésnek köszönhetően némileg megtorpant, a következő egy-két hétben azonban ismét jelentősebb havazások körvonalazódnak.

 

Külső tartalom

Ez a médiatartalom nem az Időkép kiszolgálóján található, így azt nem töltjük be automatikusan. A tartalomkiszolgáló felhasználási és adatvédelmi feltételeit a tartalom betöltésével elfogadja, harmadik fél cookie-ja eszközén eltárolódhat.

Mit is jelent ez? Több évtizedes megfigyelések alapján

a szibériai hótakaró októberi kiterjedése összefüggésben áll a poláris örvény későbbi viselkedésével.

Minél nagyobb területet borít be ugyanis hó, annál erősebb téli magasnyomású rendszer alakulhat ki Szibéria fölött. Ez több függőleges energiát segít feljuttatni a sztratoszféra, ami ott a hőmérséklet emelkedéséhez vezethet. Ha ez viszonylag rövid időn belül következik be, hirtelen sztratoszférikus felmelegedésről beszélhetünk, amely képes zavart okozni a poláris örvényben, ill. idővel visszahat az alacsonyabb szintekre is, ezáltal a sarkköri területek keringési viszonyaira, megváltoztatva az időjárást.

Másik fontos tényező az Északi-sark körüli tengeri jég kiterjedése. Európa közelében, így

a Barents-Kara-tengeren jelenleg az átlagosnál kevesebb jég található, amely szintén a poláris örvény gyengülését eredményezheti. 

illusztráció
Forrás: National Snow & Ice Data Center

Az ECMWF modell hosszútávú előrejelzése decemberben a sztratoszférikus zonális szélsebesség csökkenését mutatja, amely szintén a nyugatias alapáramlás, ezáltal a poláris örvény gyengülésére utaló jel lehet. Mindez korai hidegbetöréseket eredményezhet, viszont az, hogy ez kontinensünk mely részén következhet be, természetesen az anticiklonok és ciklonok elhelyezkedésétől is nagyban függ. 

Hazánkban jelentősebb téli periódusok akkor alakulhatnak ki, ha a Brit-szigetek térségében vagy Skandinávia fölött jelenik meg blokkoló anticiklon,

ekkor ugyanis északias, utóbbi esetben keleties-északkeleties áramlással hideg, fagyos levegő indulhat meg Európa középső területei fölé, amely a Földközi-tenger medencéje fölé érve mediterrán ciklonokat generálhat. Ezek a ciklonok megfelelő pályán mozogva jelentősebb havazást eredményezhetnek térségünkben, ahogy arra láthattunk példát 2012 februárjában. Ekkor szintén jelentősen legyengült a poláris örvény, Európa északi-északnyugati területei fölött nagy kiterjedésű magasnyomású zóna alakult ki, melynek déli, délkeleti peremén a Szibériában felhalmozódott fagyos levegő el tudott indulni nyugat, délnyugat felé. Szinte az egész kontinenst elárasztotta a hideg, a Földközi-tenger középső medencéje fölött mediterrán ciklon alakult ki, mely hazánk déli és keleti területeire 30-40 cm vastag hótakarót hozott.

Ilyen például egy igazi téli helyzet Európában:

illusztráció
Az ábra szemléltető céllal készült, nem előrejelzés az idei télre

Ugyanakkor arról se feledkezzünk meg, hogy a La Niña még továbbra is jelen van, ahogy ez a tavalyi és tavaly előtti télen is történt. Ha visszaemlékszünk rá, a 2021/2022-es telet térségünkben az álagosnál jóval szárazabb és különösen februárban több fokkal enyébb idő jellemezte, nagyobb havazás csak kevés alkalommal fordult elő (decemberben a Dunántúlon, január elején az ország délkeleti felén). Az előrejelzések szerint a La Niña novemberben érheti el a csúcsát, körülbelül januárig lehet velünk, mielőtt egy semleges állapot következne be közte és az El Niño között. 

Összegezve elmondhatjuk, hogy a szibériai hótakaró nagymértékű felhalmozódása és az átlagosnál kevesebb tengeri jég Európa közelében könnyebben zavart okozhat a poláris örvényben, akár már november-december folyamán, amely korai hidegbetöréseket vetíthet előre. A még mindig jelenlévő La Niña viszont éppen egy szárazabb, enyhébb tél felé viheti az irányt, így a következő hetek nagytérségi időjárási folyamatait mindenképpen érdemes lesz figyelni.

Borítókép: Ráduly László idén február 16-án készült fotója a Kőszegi-hegységben

Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés