Ha sikerül az indítás, akkor egyelőre még ember nélkül, de 50 év után újra beveszi a Holdat Amerika.

A potenciálisan veszélyes kategóriába tartozik, de becsapódástól nem kell tartanunk.

Május végén a napkelték előtt érdemes lesz kicsivel a keleti horizont fölé szegezni tekintetünk.

Péntek késő este lesz a legközelebb bolygónkhoz, de biztonságos távolságban száguld majd el mellettünk.

Kedden közelíti meg legjobban bolygónkat a csillagászok által potenciálisan veszélyes kategóriába sorolt égitest.

1933 óta nem haladt el olyan közel ez az aszteroida a Föld mellett, mint most.

A láthatatlan égitest kísérőcsillagai szabad szemmel is láthatók a déli féltekéről.

A halak csillagképhez tartozó bolygó forróbb oldalán elpárolgott fém a hidegebb oldalon vasesőként hullik alá.

9 éve nem merészkedett ilyen közel hozzánk száguldó égitest. Nem jelentett veszélyt a Földre nézve.

A Földhöz sok szempontból hasonló bolygót fedeztek fel. Valószínűsíthető, hogy számtalan hasonló égitest lehet univerzumunkban.

Megérkezett az első pár kép, nem kis meglepetést okozva. Hónapokig eltart majd az összes mérés letöltése.

A hét második felében a Merkúrt, a Fiastyúkot és a Vénuszt is megpillanthatjuk majd a Hold közelében.

Január második felében a Vénusz, a Szaturnusz és a Hold közel kerül egymáshoz a délnyugati égbolton.

Hétfő reggel járt legközelebb a Holdhoz az Orion űrhajó, útját a Holdon túl folytatja.

A Mars közel kerül a Holdhoz, hármas együttállásra és csillagfedésre is lesz példa a következő estéken.

Péntek hajnalban volt napéjegyenlőség, az Északi-sarkon beköszöntött a fél éves éjszaka.

Nem túl gyakori jelenségnek lehetünk tanúi, átvonul a Hold az egyik bolygó előtt.

Bár a hőmérsékletben ez nem mutatkozott meg, de egész évben július 4-én volt a legtávolabb bolygónk a Naptól.

A vékony fátyolfelhőkön naphaló rajzolta körbe a Napot.

A Hold-Vénusz-Mars hármasát figyelhetjük meg a hajnali égbolton.

Holdhaló és mellékhold is megjelent a fátyolfelhőkön az éjszaka folyamán.

Mintát vett a Nap mágneses mezejéből a Parker Solar Probe űrszonda, újra történelmet írt a NASA.

Mégsem törölték az óraátállítást, nem tudni meddig váltunk az időszámítások között.

Szerdán hűvös idővel veszi kezdetét a csillagászati ősz.

Hétfőn veszi kezdetét a csillagászati nyár, keddtől rövidülnek a nappalok.

Egyoldali és kétoldali melléknapok is megjelentek napnyugta előtt.

A SpaceX szállíthatja az asztronautákat a Holdra pár éven belül.

A napéjegyenlőség ugyan csak 20-ára esik, de a nappal már szerdán eléri az éjszaka hosszát.

Kendig-csúcsi webkameránk kis szerencsével, de elcsípte egymáshoz közel került Szaturnuszt és Jupitert.

Ritka és rendkívül látványos bolygóegyüttállást figyelhetünk meg pár nappal karácsony előtt.

Szombat éjjel veszi kezdetét a csillagászati nyár, vasárnaptól rövidülnek a nappalok.

Május 22-én lesz látszólag legközelebb egymáshoz az égen a Naprendszer két belső bolygója.

A következő éjjeleken közel láthatjuk majd a Hold-Szaturnusz-Jupiter hármasát egymáshoz, az időjárás keddről szerdára virradóan kedvez inkább a csillagleshez.

Jövő héten éri el a Lyridák-meteorraj a csúcsát, akár egy-két látványos tűzgömböt is megfigyelhetünk majd az égen.

Idén kiemelkedően korai időpontra, március 20-án, helyi idő szerint hajnali 4:49-re esik a csillagászati tavasz kezdete.

Hétfő este telihold ragyogja be az eget, mely egyben 2020 első szuperholdja is.

A vékony fátyolfelhőzeten megtörő fény játéka ez.

Csillagászati értelemben is kezdetét vette az ősz a hétfői napon. Csapadékosabb időszak elé nézünk.

Elsőként sikerült meteorraj becsapódása nyomán felszabaduló vízpárát megfigyelni a Holdon.

Kellemes, nyugodt idővel vette kezdetét szerdán a csillagászati tavasz.

43 millió kilométeres távolságon belül kerül központi égitestünkhöz emberi kezek alkotta eszköz.

Bolygónk mellett nagyon közel fog elszáguldani egy óriási aszteroida szerdán.

Augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka figyelhettük meg a legtöbb hullócsillagot.

Ha ez nem is érzékelhető, a keddi nappal kezdetét vette a csillagászati tavasz.

Az elnevezéssel ellentétben nem ettől a naptól válnak hosszabbá az éjszakák a nappaloknál.

A nyár utolsó napjain a koránkelők már sötétben ébredhetnek - rohamosan rövidülnek a nappalok.

Szemeket az égre, Szent Lőrinc könnyei az idén teljesen holdmentes égen lesznek megfigyelhetőek augusztus 12/13 éjszakáján.

Kedden az esti órákban a Vénusz és a Jupiter került nagyon közel egymáshoz.